Számos lelkipásztor misézett együtt vasárnap a székelyudvarhelyi-szombatfalvi plébániatemplom verőfényes szabadtéri búcsúján. A plébánia évében tartott ünnep szónokául a közösség megálmodóját, elindítóját és gondos figyelőjét, segítőjét, a korábbi székelyudvarhelyi főesperes-plébánost, Kovács Sándor kanonokot kérték fel.

Ferenc pápa homíliája XXIII. János és II. János Pál szentté avatásának szertartásán, 2014. április 27-én.

Federico Lombardi csütörtöki sajtótájékoztatóján a szentté avatás részleteiről beszélt a világ minden tájáról érkezett újságíróknak. Szó esett a szombat esti imavirrasztásról, a vasárnapi szertartás menetéről és a résztvevő delegációkról.

Meglehetősen merész célt tűz ki maga elé a Duna tévében április 24-én, csütörtökön délután vetített, szerény című film: egyrészt metszetet kínál Erdély katolikus közelmúltjáról egyes helyszíneinek bemutatásával, másrészt egy papi életutat mutat meg.

Elsősorban szentelő püspökünkre, Márton Áronra emlékezünk, illetve mindazokra, akik jelen voltak életünkben lelkipásztori éveink során – hangzott el a szerdai szépvízi ünnepségen, amelyen felszentelésének negyvenharmadik évfordulóját ünnepelte a jelen levő papság. Az esemény méltóságát emelte, hogy három műalkotás megszentelése is ekkor történt.

Ötödik alkalommal adták át a Jakab Antal-emlékdíjakat. A Márton Áron püspök utódának nevét viselő elismerést a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) alapította 2010-ben, és évente egy-egy papi, illetve világi személyt díjaznak. Az idei díjakat Kolumbán Csilla tekerőpataki tanár és Salamon József gyimesbükki plébános vehette át.

A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők hús­vét napján”.

2000 évvel ezelőtt és ma Krisztus tanújának lenni nem más, mint tanúskodni „az ő feltámadásáról”, meg arról, hogy az apostolok vele együtt ettek-ittak „halálból való feltámadása után” (ApCsel 10, 41). A feltámadásba vetett keresztény reménységet a föltámadt Krisztussal történt találkozások fémjelzik.

Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük.

Nagyszombat a gyász napja, s ha mélyebben belegondolunk, érthető ennek a napnak a tragédiája, hiszen az a Jézus, akitől azt várták, hogy helyreállítja Izrael birodalmát, most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. A Nagyszombat esti liturgia a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával.

Sebestyén Péter húsvéti gondolatai Már a kora középkor óta a feltámadás egyik szimbóluma a bábjából kikelő lepke. Az ember számára első látásra visszataszító, máig kutatott rovar akarva-akaratlanul is kínálkozó hasonlat lett, mely a feltámadás titokzatos valóságát volt hivatott érzékeltetni. Isten az embert földből teremtette és lelket lehelt bele. Az ember létének lényege a test-lélek-szellem egysége. Amikor tehát a testet elhagyja a lélek, ez csak átmeneti állapot. Mert báb mivoltunkból Jézus feltámadása által a lélek pillangó életére jutunk. Ráadásul nemcsak rövid időre, hanem egyszer s mindenkorra. Örökre.

Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. Az érsek atya a szertartást piros kazulában végzi. A papság és az asszisztencia teljes csendben vonulnak be a székesegyházba, az érsek atya az oltár előtt arcra borul, a papság és az asszisztencia térdre ereszkednek. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából elénekli a kiskórus Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.

A Lamentációk vagy Jeremiás siralmaiként ismert ájtatosság a szent három nap egyik többé-kevésbé ismert imádsága.

A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot.

în limba română >> Keresztény hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága, és az örök boldogság reménysége Krisztus Feltámadása. Megváltónk családban akart világra jönni, családban nőtt fel és ott tanult mesterséget. Harminc rejtett esztendőt töltött munkás életben a názáreti Szent Család keretében. Amikor Szent Péter felveszi az Egyházba az első nem zsidó, pogány keresztényt, akkor annak egész családját, Kornéliuszt és háznépét, megkereszteli és megbérmálja  

Nagycsütörtökön, délelőtt 11 órától Jakubinyi György érsek ünnepi szentmisén olajat és krizmát szentelt.

Székelyudvarhelyen, a Szent Pió Lelkigyakorlatos Házban 2014. április 11- 12. között immár ötödik alkalommal szervezték meg az elváltak és újraházasodottak lelki hétvégéjét 18 személy részvételével. A hétvége témája a plébánia évéhez kötődött: Isten, az Egyház számít rád. Ennek jegyében zajlottak a hétvége különböző eseményei: a témafelvezetők, a családias hangulatú beszélgetések, az egyéni elmélkedések, a közös imák, a szentmise és a szentségimádás.

Románia, szeretlek című, virágvasárnapi adásában a Pro TV Böjte Csaba atya évek óta folyó gyermekmentő akciójáról számolt be, meglepő objektivitással és beleérzéssel. Ez érdekes fordulatnak tűnik azok után, hogy pár éve még a román többségű városok vezetői ott tettek keresztbe neki, ahol tudtak.