A Kárpát-medencei Örökségvédelmi Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Teleki László Alapítvány és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közreműködésével felújított gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház fejedelmi (déli) kapujának ünnepélyes átadására május 21-én, szerdán 15 órakor került sor dr. Jakubinyi György érsek és L. Simon László kormánybiztos, országgyűlési képviselő jelenlétében.

Az ezeréves gyulafehérvári püspökség székesegyházában, a déli mellékhajóba nyíló díszes kapuzat a közép-európai román kori művészet egyik ékessége. Kiemelkedő jelentőséget kölcsönöz a kapuzatnak, hogy a püspökség korábbi székesegyházának legfontosabb szobrászati emlékét őrzi, ugyanis timpanondomborműve egy korábbi kapu hasonlóan Maiestas Domini témájú relieffel díszített ívmezejének hátoldalára készült. A fejedelmi kapu történeti elnevezése a 16-17. században betöltött funkciójára utal.

A restaurátori munkálatokat Asztalos György kőszobrász restaurátor végezte, az ívmező belső festett faragványának tisztítása, konzerválása Hegedűs Judit és Samu Erika festőrestaurátorok bevonásával történt.

A kapu rézborítású, fából készült bejárata Tövissi Zsolt építész tervei alapján, a csíkszeredai Bors János asztalos és a szentannai Alroti kft, Benta Tibor bádogos készítették.

„A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják.”   Mt  7,13-1

 

fotó: Kelemen Arnold

Cikk
Idén is megszervezésre kerül a Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjainak hétvégéje. A hétvége jó lehetőséget kínál azon középiskolás (IX-XII. osztályos) fiúk számára, akikben már megfogalmazódott a papi hivatás lehetősége.
Cikk
2025. szeptember 29-én, hétfőn, Szent Mihály főangyal ünnepén, főegyházmegyénk és székesegyházunk védőszentjének napján tartjuk a székesegyház búcsúját. A de. 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisére szeretettel hívom és várom Paptestvéreimet és híveimet.
Cikk
Jézus sokszor használja a mag képét tanításaiban, amikor Isten országáról beszél, kínszenvedésének előestéjén pedig önmagára alkalmazza, a búzaszemhez hasonlítja magát, melynek meg kell halnia, hogy termést hozzon (vö. Jn 12,24).