Elérhetőség
520019 – Sfântu Gheorghe, str. Ciucului, nr. 88., jud. Covasna
Levéltáros: dr. Pénzes Lóránd
Mobil: 0740-144.365
E-mail: penzilo@gmail.com
A Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár (2005)
(/1614/ 1678–2006, 130 ifm)
Ez a gyűjtőlevéltár eredetileg a sepsi–barcasági főesperesi kerület iratanyagainak befogadására alakult meg Sepsiszentgyörgyön, a Szent Gellért plébánia kántori lakásának egyik helyiségében. A Krisztus Király plébánia udvarán 2021-re felépült az új levéltár, ahová átköltöztették ezt a levéltárat és a kézdi-orbai főesperesi kerület egyházközségeinek az ekkor begyűjtött iratanyagait is itt helyezték el. A plébániai levéltári anyagok tehát három gyűjtőkörút alkalmával kerültek be a sepsiszentgyörgyi gyűjtőközpontba. Először 2005 szeptemberében gyűjtöttek össze mintegy 35 ifm mennyiségű levéltári anyagot a sepsi-barcasági főesperesség plébániáiról, és ugyanez év novemberében rendezték, majd a gyűjtést 2010 őszén újból megismételték, és 2021–2022 között a kézdi-orbai főesperesség területén folytatódott a levéltárak összegyűjtése. Ebben a gyűjtőlevéltárban találhatók Alsócsernáton, Altorja, Barót, Bereck, Brassó, Esztelnek, Futásfalva, Gelence, Illyefalva, Imecsfalva, Kézdialmás, Kézdimartonos, Kézdisárfalva, Kézdiszárazpatak, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Kovászna, Kőhalom, Lemhény, Miklósvár, Mikóújfalu, Nyújtód, Ozsdola, Sepsibükszád, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Szentkatolna, Türkös, Uzon, Zabola, Zágon és Zernyest plébániák, valamint Alsórákos, Alsótömös, Árkos, Barcarozsnyó, Bélafalva, Bodola, Dálnok, Gidófalva, Haraly, Hatolyka, Hídvég, Hilib, Kézdimartonfalva, Köpec, Lisznyó, Márkosfalva, Nagybacon, Nagymoha, Petőfalva, Tamásfalva és Tatrang filiák levéltárai.
A térséggel kapcsolatban megemlíthető, hogy Brassó és Nagyszeben, szászföldi központi településekként királyi kiváltságos területnek számítottak a középkorban. Dékánság elnevezés alatt működtek, nem tartoztak az Erdélyi Püspökséghez, missziós területnek számítottak. A katolikus restaurációt követően, az 1761–1762-es plébánia-összeírásokban már szerepelnek. 1766-ban dékánság (decanatus) név alatt tűnnek fel Brassó és Nagyszeben központokkal és ugyanitt főesperességként szerepel Miklósvár is. A középkori brassói és szebeni dékánság területét Mária Terézia csatolta az erdélyi püspökséghez, korábbi megnevezésüket (dékánság) főesperességre cserélte. Az 1761-es egyházmegyei sematizmusban a jelenlegi sepsi–barcasági főesperesség plébániáiból Barót, Illyefalva, Miklósvár, Szentivánlaborfalva és Türkös a háromszéki főesperesi kerülethez tartozott.
Az egyházmegye ezen egyházi adminisztrációs területe a 18–19. században a Barcasági Dékánság és a (Sepsi)–Miklósvári főesperesség (Decanatus Barcensis et Archidiaconatus Sepsi atque Miklósvár) név alatt működött. A sepsi–barcasági főesperesség elnevezés a 20. század közepén alakult ki a két történeti földrajzi elnevezés összekötésével. A kerület főesperességi központja a katolikus megújhodást követően Brassóban volt. Ez a főesperesség 1782-ben nyolc plébániából állt: Brassó, Barót, Miklósvár, Fogaras, Türkös, Bodza, Tömös és Törcsvár. Az 1846. évi sematizmusban 13 plébániával jegyzik, mely felépítés 1882-ben is megmaradt. Ezek a következők: Barót, Bodza, Brassó, Hídvég, Felsőtömös, Illyefalva, Sepsikőröspatak, Miklósvár, Mikóújfalu, Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Törcsvár és Türkös. A főesperesség nevét 2023-ban kovászna-brassói főesperességre nevezték át. Ekkor került ebbe a kerületbe Fogaras plébániája.
A sepsi-barcasági főesperesség központját 2005-ben költöztették át Sepsiszentgyörgyre, ahol mindmáig található. A sepsi–barcasági főesperességet jelenleg 19 plébánia alkotja. Ezek közül Sepsiszentgyörgyön négy plébánia a 20. század végén alakult.
A két főesperesség 1762-ben egy kerületet alkotott, háromszéki főesperesség név alatt. A következő plébániák tartoztak ide: Polyán, Esztelnek, Altorja, Gelence, Ozsdola, Lemhény, Szentlélek, Bereck, Kanta, Szárazpatak, Nyújtód, Szentkatolna, Imecsfalva, Szentiván, Futásfalva, Türkös, Illyefalva, Barót és Miklósvár. Az 1768-as évi sematizmus szerint Kőhalom a fogarasi kerülethez, míg Barót és Miklósvár a miklósvári kerülethez tartozott. A kézdi-orbai főesperesség 1882-ben 18 egyházközségből állt, míg napjainkban 26 egyházközség alkotja.
A Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltárban vegyes felekezetű települések katolikus egyházközségeinek archívumai és régi könyvei találhatók. Sajnálatos módon, néhány ebbe a kerületbe tartozó, mára megszűnt történelmi plébánia (Bodza, Felsőtömös, Hídvég) iratanyagáról nincsenek adataink, a 2005., 2010. és a 2021. évi gyűjtések folyamán nem kerültek elő. Kivételt képez a törcsvári plébánia iratanyaga, melynek töredéke a szomszédos Zernyest plébánián őrződött meg. Hiány tapasztalható azon plébániák esetében is, melyeket korábban szerzetesrendek adminisztráltak. Így Illyefalva (pálosok) és Kőhalom (ferencesek) esetében csak levéltártöredékek maradtak fenn (kötetek: püspöki rendeletek protokollumai és egyéb gazdasági naplók) a helyszínen (falba épített levéltári szekrényben és templomtoronyban), ügyviteli levelezést egyik plébánián sem őriztek.
A 2021-ben épült új gyűjtőlevéltár egy levéltári raktárhelyiséget és egy kutatóteremnek berendezett könyvtártermet foglal magába. Itt leltek otthonra a háromszéki plébániák történeti könyvkollekciói, a gyűjtőkönyvtárban mintegy 5 000 régi könyv található. A régi könyvgyűjtemények közül a kézdisárfalvi-kézdiszászfalvi plébánia könyvtára érdemel különösebb említést, mivel magába foglalja a háromszéki papság teljes történeti könyvtárát, valamint az illyefalvi plébánia könyvgyűjteménye, amely az itt szolgált pálos szerzetesek régi könyvörökségét is tartalmazza. A pálosok könyvtáráról katalógus is jelent meg 2013-ban. A gyűjtőkönyvtárban összesen két ősnyomtatványt őriznek.
A levéltár ismertetője 2009 végén jelent meg.
Fondjegyzék
