Elérhetőség
535600 – Odorheiu Secuiesc, str. Baróti Szabó Dávid 34., jud. Harghita
Levéltáros: Geréb Ibolya
Mobil: 0743-765.994
A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár (2008)
(/1224/ 1625–2015, 100 ifm)
A székelyudvarhelyi főesperesi kerület egyházközségeinek archívumai részére Székelyudvarhelyen jött létre gyűjtőközpont a Szent Miklós Plébánia (Főesperesi Hivatal) tulajdonában lévő tanulmányi házban. A levéltár jelenleg a Márton Áron Ifjúsági Ház emeleti helyiségében működik. A levéltári anyag – az érseki gyűjtemény tárhelyeinek mintájára – itt is dexion fémpolcokon, savmentes levéltári dobozokban található. Az iratbegyűjtés a székelyudvarhelyi központba 2008 júliusában kezdődött, melynek során Atyha, Bözödújfalu, Erdőszentgyörgy, Etéd, Farkaslaka, Fenyéd, Homoródkarácsonyfalva, Kápolnásfalu, Kadicsfalva, Korond, Küküllőkeményfalva, Lövéte, Máréfalva, Nyikómalomfalva, Oroszhegy, Parajd, Pálfalva, Szombatfalva, Szentegyházasfalu, Székelykeresztúr, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Székelylengyelfalva, Székelyszenttamás, Székelyvarság, Szováta, Vágás és Zetelaka egyházközségek levéltárai kerültek egységesen a gyűjtőlevéltárba. A begyűjtött irategyüttesek rendezése 2008 nyarán kezdődött és 2010-ben fejeződött be.
Történeti áttekintésként elmondható, hogy az udvarhelyi kerület 1761-ben 17 plébániából állt: Atyha, Bözödújfalu, Farkaslaka, Homoródkarácsonyfalva, Korond, Lövéte, Máréfalva, Oroszhegy, Parajd, Szentdemeter, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely, Székelyvécke, Vágás, Zetelaka. A kerület 1782-ben 24 plébániát foglalt magába: Atyha, Bözödújfalu, Etéd, Farkaslaka, Gyulakuta (Gyalakuta), Homoródkarácsonyfalva, Korond, Lengyelfalva, Máréfalva, Lövéte, Oroszhegy, Parajd, Sárpatak, Székelypálfalva, Székelyszentlélek, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Székelykeresztúr (Szitáskeresztúr), Székelyudvarhely, Székelyvécke, Székelyzsombor (Szászzsombor), Vágás és Zetelaka. 1846-ra még hét plébániával bővült: Fenyéd (1815), Homoródremete (1784), Kadicsfalva (1802), Szentegyháza (Oláhfalu), Kápolnásfalu (Kápolnásoláhfalu) (1837), Szováta, valamint néhány évtizedig ide tarozott Kőhalom is. A kerületet 1882-ben 26 plébánia alkotta. Jelenleg 34 plébániából áll.
A főesperesi kerület vegyes felekezetű jellege ellenére (vagy éppen annak köszönhetően) olyan fejedelemségkori oklevelekkel is büszkélkedik, mint Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem oklevelei (1625, 1631) az atyhai plébánia levéltárából vagy Brandenburgi Katalin oklevele 1630-ból, amely a vágási plébánia irataiból került elő. Mindhárom oklevél Gyulafehérváron kelt, tárgyuk alapján pedig mindegyik felekezetközi vitákat tisztáz a római katolikusok javára. Ezeket az okleveleket a gyulafehérvári Egyesülés Nemzeti Múzeuma papírrestaurátor szakemberei térítésmentesen restaurálták. Figyelemreméltó jelenségként említjük továbbá, hogy számos 18. századi anyakönyvet sikerült begyűjteni a székelyudvarhelyi raktárba (Bözödújfalu, Máréfalva, Székelyszentkirály, Szováta, Vágás), amelyek megmenekültek az 1950. évi államosítástól. Ezek közül Bözödújfalu és Székelyszentkirály három-három anyakönyvének, valamint Máréfalva legrégebbi anyakönyvi kötetének restaurálására sikerült pénzügyi támogatást szerezni pályázati úton. Ugyanekkor került restaurálásra a szintén ritkaságnak számító és tudományos hivatkozásokban igen gyakran használt főesperesi vizitációs jegyzőkönyv (1683–1702), amely a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánián őrződött meg.
A gyűjtés folyamán azonban szembesülnünk kellett, előttünk ismeretlen okok és körülmények révén elpusztult történelmi iratanyag hiányával is, olyan plébániák esetében, mint Parajd vagy Székelyszenttamás.
A szerzetesrendek tevékenysége az udvarhelyi kerületben is kimutatható. A jezsuiták 1649–1773 között vezették a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébániát, iratanyaguk (a plébánia hivatalos ügyvitele) főként a 18. századból maradt ránk. Etéd katolikusait a minoriták gondozták, akik 1783-ban telepedtek meg itt, majd 1875-ben, a templom építését követően, a plébánia átkerült a világi papság irányítása alá. Etéd kis mennyiségű levéltári anyaga azonban csak a 19. század elejétől maradt fenn, a minorita rendi iratok nem különíthetők el benne egységesen.
A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár 42 levéltári fondból tevődik össze: egy főesperesség, 30 plébánia és 10 filia levéltára, valamint egy tematikus gyűjtemény – a különböző plébániák építési tervrajzaiból kialakított tervtár.
A levéltár szomszédságában 2021-ben, magyar állami támogatásból gyűjtőkönyvtár létesült, ahová a környező települések katolikus egyházközségeinek régi könyvei kerültek be, korszerű szekrényekbe rendezve. A székelyudvarhelyi jezsuita rend könyvanyagával együtt, amely az állomány egyik legértékesebb gyűjteményét jelenti, a gyűjtőkönyvtárban jelen pillanatban megközelítőleg 5 000 kötet kutatható. A kollekcióban számos 16. századi nyomtatvány és egy ősnyomtatvány is található.
A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár repertóriuma 2015-ben jelent meg.
