Amikor Nagy Konstantin nevét hallja ma az ember, két dolog jut akarva-akaratlanul eszébe: a 313-ban kiadott milánói rendelet és hogy ő az első császár, aki megkeresztelkedett. Mindkettőről sok a mendemonda, pontatlan megfogalmazások terjengenek.

Urunk szenvedésének vasárnapjával kezdetét vette a nagyhét, melynek liturgikus programjain a gyulafehérvári székesegyházban a szeminárium kispapjai szolgálnak. A virágvasárnapi szentmisén az ünnepélyes asszisztencia mellett a szeminárium kiskórusa énekelte el a passiót, Krisztus szenvedéstörténetét. 1. rész:

A nagyböjti időszakban a tavalyi évhez hasonlóan idén is összefogott tizenkét szociális-karitatív munkával foglalkozó civil szervezet, hogy szeretetvendégséggel köszöntse péntek délután a csíkszeredaiakat a Szabadság téren.

A gyulafehérvári várban látható szobrok közt helyet kaphatnának végre olyan személyiségek is, akik Gyulafehérvár arculatát, történelmét alakították: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) helye mindenképp ott lenne – mondta Adrian Rusu kolozsvári egyetemi tanár, aki április 4-én részt vett a Batthyáneumban  szervezett könyvbemutatón és kiállítás-megnyitón.

A Báthory István által alapított és ma a nevét viselő kolozsvári iskola 435 éves. Áprilisban a Báthory-napok keretében emlékezik meg erről az évfordulóról a tanintézet tanár- és diákközössége. Az országszerte tartott „iskola másképp” programba illeszkedik a múltra való emlékezés és ünneplés. A szerteágazó programok mindenikéről képtelenség beszámolni, néhány mozzanatot emelünk csak ki

Ez év április 21-én emlékezünk érsek atyánk főpásztori beiktatásának 20. évfordulójára. Két évtizeddel ezelőtt, bár hétköznap került sor a nagy eseményre, mégis zsúfolásig megtelt ezer éves székesegyházunk.

A kereszténység legnagyobb ünnepére, a jeles napokra a magyarországi közmédia gazdag programkínálattal készül. Egyházi szertartások, dokumentumműsorok, filmek szerepelnek a palettán. A nagycsütörtöki olajszentelő szentmisét élőben Gyulafehérvárról közvetíti a magyar közmédia de. 11 órától.

Már öt éve ad elő szabadtéri passiójátékot a húsvéti időben a szentegyházi Szent Gellért Alapítvány keretében működő Szent Imre Társulat. Vasárnap Csíkmenaságon mutatták be zenére és pantomimre épülő misztériumjátékukat. Az előadás létrejöttéről és jelentőségéről a Székelyhon.ro számol be.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett kolozsvári főesperes, Kovács Sándor templom- és közösségépítő római katolikus papként vált ismertté az elmúlt negyven évben. Azt vallja: püspökei bárhova helyezték, a munkát mindig elvégezte.

A Magyar költészet napját 1964. április 11-én rendezték meg először, József Attila születésnapján. A későbbiekben a költészet napja néven vált ismertté.

  „A kereszt elkülönít a világtól, hogy egyesíthessen Istennel. A kereszt szétválaszt és összeköt!” – hangsúlyozta prédikációjában Kakucs Szilveszter ferences szerzetes az elsőszombati ünnepélyes Mária-köszöntőn a csíksomlyói kegytemplomban.

Feketevasárnap Jakubinyi György érsek a gyulafehérvári papnevelő intézet növendékei közül hét akolitust és nyolc lektort avatott. Akolitusok lettek a negyedévesek: Albert István-Csaba, Bojtor Attila György, Budai Győző, Griz László, Jánossi Imre, Linzenbold Szabolcs és Váncsa Csaba Tibor.

Halálának negyedik évfordulóján egykori iskolatársai kezdeményezésére állítottak emléktáblát pénteken a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kápolnatermében Bálint Lajosnak, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye első megyés érsekének.Balint Lajos

Nyolc évvel ezelőtt kezdett sugározni a Mária Rádió Nagyváradról: ezt ünnepelték március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a munkatársak, az önkéntesek és a rádió támogatói. A Mária Rádió a Partiumban, majd egész Erdélyben hamar ismertté vált, s úgy tűnik, mára fontos, nélkülözhetetlen, bizonyítja, hogy a hitet az éteren keresztül is lehet építeni, erősíteni, terjeszteni.

Nagyböjt harmadik szombatján, március 29-én tartották meg Nagyszebenben a Szeben-Fogarasi és Erzsébetvárosi Főesperesi Kerületek gyermekeinek és fiataljainak a lelkinapot. Az elmélkedések és foglalkozások A plébánia lelkiéletem otthona témát járták körül.

Nagyböjtben a megtisztulás és mértéktartás gyakorlatát végezzük fizikai mindennapjainkban, de kevesen gondolnak arra, hogy ezekre a gyakorlatokra a lelki életünkben is szükség van. Takó István római katolikus egyetemi lelkész, plébános beszél a böjtről. Az interjú a maszol.ro portálon jelent meg.

Kovács Gergely pápai káplán hosszú évek óta a Kultúra Pápai Tanácsánál dolgozik irodavezetőként, korábban tanulmányai egy részét is Rómában végezte. A kis kihagyással több mint két évtizede az Örök Városban élő erdélyi papot arról kérdezte a Magyar Kurír, hogy a tágan értelmezett kultúra szempontjából mit jelentett a szentté avatás előtt álló két egyházfő pápasága.

Tudományos konferencia Gyulafehérváron Katolicitás és etnocentrizmus az egyházban címmel szervezték meg március 28-29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Kar Pasztorál-teológiai Intézetben és a Megtestesült Bölcsességről nevezett szemináriumban az idei ötödik nemzetközi tudományos teológiai konferenciát Gyulafehérváron.