A mögöttünk lévő esztendőforduló környékén sokszor tekintettünk vissza – s tesszük ezt mindvégig az idei év folyamán – a negyedévszázaddal ezelőtti temesvári eseményekre, amelyek nyomán Románia maga mögött hagyta a kommunista diktatúra önkényét és új, demokratikus társadalmi berendezkedés útjára lépett. Az erre való emlékezés egyúttal feleleveníti bennünk azt is: a történelem kerekének e nagy horderejű fordulóján dr. Jakab Antal püspök vezette át a Gyulafehérvári Egyházmegyét, mégpedig bölcsen, előrelátón, megfontoltan. 

A Házasság hete a magyar közmédiában Nyolcadik alkalommal, 2015. február 8 és 15. között rendezik meg a Házasság hete országos rendezvény-sorozat. Az eseményekről a közmédia is beszámol, az utolsó napon pedig összefoglalóval jelentkezik.

Telt házzal ünnepelték Márton Áron püspökké szentelésének 76. évfordulóját vasárnap a csíkszentdomokosi kultúrházban. A rendezvény a Márton Áron emlékév záróeseménye is volt egyben.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyben a megszentelt élet világnapja Nem gyújtottak villanyt az esti szentmise alatt tegnap: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén és a megszentelt élet világnapján a nap jelképe, a gyertya világította be az imádság udvarhelyi ferences hajlékát. A részvevők arcát a kis lángok fényesítették. Az ünnep szónoka, Kovács Csaba, Antal testvér kérte: fényként legyünk jelen a világban.

Huszadik alkalommal gyűltek össze az alcsíki egyházi kórusok tagjai szombaton. A minden évben más településen megtartott találkozó házigazdája ezúttal Tusnádfürdő volt.  

Az egyház örök. Időről időre változó gondjai azonban új kihívások elé állítják a vezetést. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel többek között az erdélyi egyházi önrendelkezési törekvésekről, a csángókérdésről, a magyar lobbi szerepéről és a mindannyiunkat fenyegető szórványosodásról Makkay József, az Erdélyi Napló munkatársa beszélgetett.

Gyertyaszentelő Boldog­asszony napján, február 2-án második alkalommal ünnepelték meg az esztelneki ferences templomban a megszentelt élet világnapját a környéken élő, dolgozó és imádkozó szerzetes

„A keresztségünkből és bérmálásunkból fakadóan arra vagyunk hivatva, hogy olyanok legyünk, mint Krisztus, minden szenvedő irgalmas szamaritánusa.

Nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a zarándokok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt adott és ad a kegyhelyre zarándoklóknak: sokak számára a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája. A szobor alkotásának ötszáz éves évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetünk a kegyhelyen 2014. szeptember 14-től – 2015. szeptember 13-ig. A jubileumi év minden egyes napjára a Szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel.

A Házasság Hete mozgalom több mint másfél évtizede indult az Egyesült Királyságban és célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság fontosságára, népszerűsítse a család intézményét, és segítséget nyújtson azoknak, akik párkapcsolati vagy gyermeknevelési nehézségekkel küzdenek.

Az elmúlt év − jó értelemben véve − a megfigyelésről szólt, arról, hogy kiderítsük, mire van igényük a székelyeknek − összegzett Balla Barnabás. A Hargitafürdőn szolgáló pálos szerzetessel a letelepedésük óta eltelt egy esztendő tevékenységéről beszélgetett Kömény Kamilla, a Krónika munkatársa.

Úgy látszik, mostanság nemcsak a csíki sörper, vagy a reptérvita képes felborzolni a kedélyeket, hanem az alkotmánybírósági verdikt nyomán született ellentmondásos  helyzet is, miszerint ősztől nem lesz kötelező a vallás mint tantárgy, „csupán” választható. Mint az informatika, a néptánc, csillagászat stb.

Nem lehet számítani állami támogatásra, ami a gyermekeknek és fiataloknak szánt szociális programokat illeti. Ez tűnik ki a Gyulafehérvári Caritas által a szociális és munkaügyi minisztériumhoz leadott pályázatok elbírálásából.

Évközi 3. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mk 1,14-20) Az év első vasárnapjain az egyház által felolvasásra elénk tárt evangéliumi szakaszok vasárnapról vasárnapra Jézus nyilvános működésének kezdeteihez visznek vissza bennünket. Így volt ez az előző vasárnapon is, amikor János evangéliumából olvastuk az első tanítványok meghívásának történetét.

A marosvásárhelyi Mustármag közösség és annak vezetője, Papp László nagy fába vágta a fejszéjét, azt tervezik ugyanis, hogy nagyjátékfilmet készítenek Márton Áron püspök életéről. Papp László úgy gondolja, a mozgókép eszközeire van szükség ahhoz, hogy manapság sok emberhez eljusson az üzenetük. Beszélgetésünkből az is kiderül, hogy ez az alkotás sok tekintetben szokatlannak ígérkezik.

A Boldogabb családokért iskolai program önkéntesei tapasztalatcserére gyűltek össze a Főegyházmegyei Családpasztorációs Központ meghívására január 16–17-én a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-plébá­nián, hogy meg­osszák a családórákon szerzett élményeiket, örömeiket, és közösen keressék a választ kérdéseikre.

Gondolatok az ökumenikus imahét bibliai igéje („adj innom”-Jn 4,7) kapcsán, 2015 Néhány éve egyik ismerősömmel Csíkszeredától Vásárhelyre jövet az út mentén meg-megálltunk és kutakat fényképeztünk. Anyagot gyűjtöttünk egyfajta kút-meditációhoz. Közben pedig elbeszélgettünk arról, milyen sokrétű jelképrendszere van a kutak formájának, alakjának, és hogy milyen fontos az ember életében a kút, mint jelkép és valóság.

Minden januárban együtt imádkoznak a különböző felekezetek a Krisztus-hívők egységéért „Átvitt értelemben mi, székelyek is hasonlítunk egy kicsit a szamaritánusokhoz: valamennyien vegyes családoknak vagyunk a sarjai – ahogyan magam is. A reformátusnak a katolikussal, az unitáriusnak a reformátussal a közös nevezője, illetve nyelve csakis az imádságban kapcsolódhat egybe – mondta tegnap a belvárosi unitárius templomban az idei imahét első alkalmán Mátyás Károly főesperes-plébános.