Az utóbbi évek statisztikája könyörületlenül tükrözi a valóságot, hogy nemcsak papjaink, hanem híveink létszáma is fogy. Plébániai közösségeink majdnem mindenhol apadnak, ami azt is jelenti, hogy egyre nagyobb terhet ró az egyházközségre a templom és az egyházi épületek fenntartása, a pap és az egyházi alkalmazottak megélhetésének biztosítása.

Köszönetet mondok kedves Híveimnek, hogy a világjárvány ellenére is szívügyüknek tekintik egyházunk támogatását és ezért számos esetben áldozatot hoznak. Köszönöm Főtisztelendő Paptestvéreimnek, hogy a rájuk bízott plébániák gondos vezetésén túl a főegyházmegye közös gondjait is szívükön viselik.

Nem egyszer hallom azt a téves meggyőződést, hogy a pap állami fizetést kap. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az állam mindössze egy bizonyos összegű támogatást nyújt. A világi alkalmazottak (kántor, sekrestyés, harangozó stb.) fizetésének állami támogatását megyeszinten biztosítják, így azok a megyei tanácsoktól, azok jóindulatától függenek. Az állami támogatást mind a papok, mind a világi alkalmazottak esetében a hívek adományaiból kell kiegészíteni és az egyháznak, mint alkalmazónak, a fizetések utáni adókat és illetékeket is ki kell fizetnie. Sajnos, ez nemcsak a szórványban jelent gondot, ahol az egyházközségnek legtöbb esetben nincs lehetősége, hogy kántort vagy sekrestyést alkalmazzon, sőt a plébános sem tudja felvenni a fizetését, de még jómódúnak vélt egyházközségeink esetében is nem egyszer nehézséget jelent a fizetések biztosítása. A legtöbb plébánián alkalmazottjainkat minimálbérrel tudják alkalmazni, aminek az a következménye, hogy majd a nyugdíjak nem tudják biztosítani a tisztességes megélhetést.
Az egyházi hozzájárulás nélkül főegyházmegyénk számos területe nem lenne életképes, hiszen így sikerül fedezni, többek közt, a szórványplébániák, a papképzés, a katolikus iskolák és osztályok támogatását, a Főegyházmegyei Hivatal működését.

Szeretettel kérem kedves Híveimet, hogy az egyházi hozzájárulás és önzetlen adományaik által továbbra is támogassák plébániájukat, főegyházmegyénket.

Gyulafehérvár, 2021. március 25-én,
Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén.

† Gergely

érsek s.k.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.