Az utóbbi évek statisztikája könyörületlenül tükrözi a valóságot, hogy nemcsak papjaink, hanem híveink létszáma is fogy. Plébániai közösségeink majdnem mindenhol apadnak, ami azt is jelenti, hogy egyre nagyobb terhet ró az egyházközségre a templom és az egyházi épületek fenntartása, a pap és az egyházi alkalmazottak megélhetésének biztosítása.

Köszönetet mondok kedves Híveimnek, hogy a világjárvány ellenére is szívügyüknek tekintik egyházunk támogatását és ezért számos esetben áldozatot hoznak. Köszönöm Főtisztelendő Paptestvéreimnek, hogy a rájuk bízott plébániák gondos vezetésén túl a főegyházmegye közös gondjait is szívükön viselik.

Nem egyszer hallom azt a téves meggyőződést, hogy a pap állami fizetést kap. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az állam mindössze egy bizonyos összegű támogatást nyújt. A világi alkalmazottak (kántor, sekrestyés, harangozó stb.) fizetésének állami támogatását megyeszinten biztosítják, így azok a megyei tanácsoktól, azok jóindulatától függenek. Az állami támogatást mind a papok, mind a világi alkalmazottak esetében a hívek adományaiból kell kiegészíteni és az egyháznak, mint alkalmazónak, a fizetések utáni adókat és illetékeket is ki kell fizetnie. Sajnos, ez nemcsak a szórványban jelent gondot, ahol az egyházközségnek legtöbb esetben nincs lehetősége, hogy kántort vagy sekrestyést alkalmazzon, sőt a plébános sem tudja felvenni a fizetését, de még jómódúnak vélt egyházközségeink esetében is nem egyszer nehézséget jelent a fizetések biztosítása. A legtöbb plébánián alkalmazottjainkat minimálbérrel tudják alkalmazni, aminek az a következménye, hogy majd a nyugdíjak nem tudják biztosítani a tisztességes megélhetést.
Az egyházi hozzájárulás nélkül főegyházmegyénk számos területe nem lenne életképes, hiszen így sikerül fedezni, többek közt, a szórványplébániák, a papképzés, a katolikus iskolák és osztályok támogatását, a Főegyházmegyei Hivatal működését.

Szeretettel kérem kedves Híveimet, hogy az egyházi hozzájárulás és önzetlen adományaik által továbbra is támogassák plébániájukat, főegyházmegyénket.

Gyulafehérvár, 2021. március 25-én,
Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepén.

† Gergely

érsek s.k.

Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.