Adventi időnk egyik fontos kihívása: keresni és megtenni Isten akaratát, ott, ahol vagyunk, életállapotunknak, helyzetünknek megfelelően. Ezt pedig teljes szívvel kell tennünk, Isten iránti nagy szeretettel, nem csak szavakkal, de cselekedetekkel is. Tettekre váltani Jézus tanítását adja meg életünk sziklaalapját, mely minden vihart kibír, mert szilárd alapja van.

Szívszorító, amikor kisgyereket látunk sírni, és mennyire megnyugszik, amikor a szülő, vagy valaki letörli a szeméről a könnyeket, megvigasztalja. Ilyenkor megnyugszik, mert tudja, nincs egyedül. Adventi időnk egyik szép vigasztalása, amikor Jeremiás próféta biztosít minket, hogy "Az Úr letörli a könnyet minden arcról". "Sajnálom a népet" mondja Jézus, kifejezve Isten gyöngédségét, aki testté lett a betlehemi éjszakán, és részese lett emberi életünknek.

Szent András apostolt és társait meghívta Jézus. Ők is otthagyták hálóikat és követték Őt. Minket is meghív erre a lélekmentő szolgálatra, hogy az apostolok hitével és buzgóságával terjesszük az evangéliumot. Elfoglaltságaink közepette a békesség és szeretet munkálói kell lennünk, egyszerűen, alázattal és hitelesen. Ma is meghív bennünket, mert az aratnivaló sok, de a munkás kevés.

A kard és lándzsa helyett ekevasat és sarlót készíttet velünk Isten, mert az Ő útja az élet útja. Tegyük ezt meg ebben az adventben.

Advent első vasárnapja Istenhez való fordulásunk első napja. Gyarapodni és gazdagodni szeretnénk a szeretetben egymás iránt. Ez csak úgy lehetséges, ha közeledünk a Végtelen Szeretet, Isten felé, aki szeretetből közénk jött. Szükségünk van állhatatosságra, kitartásra az Istennek tetsző élet megélésében. Haladjunk, fejlődjünk a szeretet megélésében, hogy megállhassunk az Emberfia színe előtt.

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez közeledvén, cselekvő módon emlékezzünk a magyar szentre, akit az egész világon a szolgáló szeretet példaképeként ismernek és tisztelnek. Erzsébet a másokkal való törődést állítja elénk követendő példaként, figyelmeztetve bennünket arra, hogy a másokkal való törődés az odafigyeléssel kezdődik, de ez nem állhat meg az együttérző sajnálkozásnál, hanem cselekvő magatartássá kell válnia.

A szinodális folyamat három szakaszból áll. Az első szakasz az egyházmegyei, amely a 2021. október 17-én tartott megnyitástól 2022 márciusáig tart. Ezalatt arra keressük a választ, hogyan valósul meg ma főegyházmegyénkben az „együtt járásunk”, és milyen konkrét lépésekre hív minket a Lélek, hogy növekedjünk ebben a szünodoszban. 

A BGA/7223/2019 – GYE-KP-1-2019/1-000395 – pályázati támogatásnak köszönhetően több gyermekcsoportot tudtunk fogadni Levéltárainkba.

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmise keretében október 10-én nyitotta meg a 2023-as püspöki szinódushoz vezető folyamatot. Világszerte ugyanezt teszik a főpásztorok saját egyházmegyéjükben. Ez történt október 17-én a 10 órakor kezdődött szentmise keretében a gyulafehérvári székesegyházban is.

A XVI. Rendes Püspöki Szinódus Gyulafehérvári Főegyházmegyei szakaszát Kovács Gergely érsek nyitotta meg október 17-én, vasárnap de. 10 órakor a gyulafehérvári székesegyházban. A megnyitó szentmisén készült videó az érsekség  Facebook-oldalán visszanézhető.

Életének 76., papságának 51.

Közeledik szeptember vége, amikor egyházunkban Szent Jeromosnak, a Szentírás pártfogójának emléknapját Szentírás vasárnapjaként ünnepeljük. Az Evangélium öröme kezdetű apostoli buzdításában írja Ferenc pápa, hogy Isten szava „belülről táplálja és erősíti a keresztényeket, és teszi képessé őket a hiteles evangéliumi tanúságtételre a mindennapi életben.” 

Az egyes látogatásokra a pápát népes újságírócsapat kíséri. Akinek erre a vatikáni sajtóközpont akkreditációt ad, ezáltal hivatalos lehetőséget kap az utazást dokumentálni, az a római repülőtérről való indulástól a visszaérkezésig kíséri minden helyszínre a szentatyát. A célország újságírói mindig kiemelt helyet kapnak ilyenkor: a repülőgépen ők tehetik fel az első kérdést.

A budapesti Magyar Nemzeti Levéltárban mutatták be Molnár Tibor In nomine Domini. A Kalocsai Érseki Szentszék által holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötetet. A bemutatón Kovács Gergely érsek is részt vett az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követően.

„Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok, a nemzetek között” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szeptember 12-én, vasárnap a budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be, a NEK Titkárságának tájékoztatása szerint több százezer résztvevő előtt.

Az ünnep más, mint a többi nap. Arra való, hogy hétköznapi életünkből, a mókuskerékből (ahogy ma divatosan mondani szoktuk) kilépjünk, egymással találkozzunk, gondolatainkat és gondjainkat megosztva egymás szemébe nézzünk, egymásnak örüljünk, barátkozzunk és így élő lözösséget alkossunk.

Szeptember 10-én, 11-én és 12-én, pénteken, szombaton és vasárnap nagyváradi hívek egy-egy csoportja kapcsolódott a Budapesten zajló eucharisztikus kongresszus eseményeibe. Szombaton vonattal megérkeztek az erdélyi hívek, akik szervezett keretek közt zarándokoltak. A kolozsvári Szent Cecília-kórus kb.

Uram, Te tudod, hogy szeretlek (Jn 21,15–17) – válaszolta Szent Péter apostol Jézusnak, amikor megkérdezte tőle, hogy „Szeretsz engem?”, és ezt választotta püspöki jelmondatául Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök is, akit egy évvel ezelőtt, 2020. augusztus 29-én szenteltek püspökké a csíksomlyói kegytemplomban.