A Messiás eljövetelét várta a választott nép. Isten, mint jó pedagógus, elküldte hírnökeit, de a választott nép nem ismerte fel bennük Isten közeledését, még az előhírnökben, Keresztelő Jánosban sem, hanem kénye-kedve szerint bánt velük. Az adventi éber várakozásunk segítsen nekünk a jelek felismerésében, az előítéleteink leküzdésében, hogy a mindennapokban is észrevegyük Isten közeledését.

La sfârșitul vieții ne dăm seama cu adevărat că părinții și prietenii apropiați ne-au vrut binele întotdeauna. Acest mesaj de mângâiere este adresat și poporului ales, când Dumnezeu îi spune din nou prin profeți. În așteptarea liniștită a Adventului, și noi suntem convinși că Dumnezeu ne învață spre bine.

Életünk delén látjuk be igazán, hogy addigi életünk folyamán a szüleink, közeli barátaink a javunkat akarták mindig. Ez a vigasztaló üzenet hangzott el a választott népnek is, amikor Isten újra elmondja ezt nekik a prófétákon keresztül. Az adventi csöndes várakozásunkban mi is megbizonyosodunk arról, hogy Isten a jóra tanít minket. 

A félelem az Istentől való eltávolodásunk fokmérője: minél távolabb vagyunk tőle, annál jobban félünk, de ahogyan közeledünk Hozzá eltölt minket a békesség.

Kovács Gergely érsek közel két év után újra Rómába látogatott, találkozott és beszélt Ferenc pápával a napokban, ennek apropóján készített interjút vele P. Vértesaljai László SJ a Vatikáni Rádió stúdiójában: a Vasárnap katolikus hetilap kérdéseit ő tolmácsolta érsekünk felé.

 Our true hope is the promise of God: he made the Blessed Virgin the mother of all living, and therefore protected her from the original sin. 

Az igazi reményünk Isten ígérete: minden élő anyjává tette a Boldogságos Szűzanyát is, ezért megóvta őt még az áteredő bűntől. 

Majdnem minden katolikus templomban Jézus Krisztus szenvedéstörténetét – Pilátus ítéletétől kezdve a Golgota és Sírbatétel jelenetéig – tizennégy stációból álló ábrázolások jelenítik meg. A gyulafehérvári székesegyházban mindeddig csak egy ideiglenes, a nagyböjti időszakra elhelyezett sorozat volt látható.

Nincs elveszett élet, elveszett ember, aki után a mi jó pásztor Jézusunk ne menne el, és ne örülne neki, jobban, mint az el nem tévedteknek. Legtöbbször magunkat a 99 igaz közé soroljuk, ritkábban azonosulunk az elveszett századikkal. 

Nekünk, keresztényeknek sokszor az a bénaságunk, hogy nem éljük meg hitünket a maga teljességében, csak félénken, felszínesen, ímmel-ámmal, csak a sekrestyében vagyunk keresztények. Ha felismerjük, és gyógyulni akarunk ebből a betegségből, bűnből, szükségünk van Isten kegyelmére, gyógyítására. A béna fogta ágyát, és Istent magasztalva hazament. Ma is megtörténik ez a csodadolog velünk is, ha Isten közelébe kerülünk.

A nehéz, lehangoló készületben lelkesítő biztos tény számunkra az, hogy Isten velünk együtt munkálkodik, mert annyira akarja, hogy visszatérjünk hozzá.

Milyen jó megbizonyosodni arról, hogy Isten közel van hozzánk, megmutatja magát, saját belső élete (a szeretet) közlésével ajándékoz meg minket. Az Úr beköti népe sebeit, emlékeztet minket Izajás próféta ebben az adventi időben. Amikor pedig megjelenik, megesik az embereken (rajtunk) a szíve és meggyógyít minden betegségünket és minden bajt. Aztán minket küld: "menjetek és hirdessétek". Mi is legyünk gyógyító emberek, mások sebeinek bekötözője.  

Római tartózkodásának kezdetén dr. Kovács Gergely érsek részt vett a december 1-i szerdai nyilvános audiencián. Ennek végén Ferenc pápa elé járulhatott. Püspökké szentelése és érseki beiktatása után első alkalom, hogy a főpásztor beszélhetett a Szentatyával. Felidézte, hogy csíksomlyói látogatása idején még a Kultúra Pápai Tanácsának hivatalvezetőjeként követte az apostoli utat.

Életünk bizonyos helyzetében egy nagyszerű tapasztalás, amikor tudunk olvasni a sorok között, ki tudjuk hallgatni a szavakból a lényeget, meg tudjuk látni, ami a felszín alatt van. Kegyelmi pillanatok ezek, Isten ajándékai, melyekről Izajás próféta így szól: "azon a napon...", amikor eljön a Megváltó, aki megnyitja a szemeket a látásra, és a füleket a hallásra.

Adventi időnk egyik fontos kihívása: keresni és megtenni Isten akaratát, ott, ahol vagyunk, életállapotunknak, helyzetünknek megfelelően. Ezt pedig teljes szívvel kell tennünk, Isten iránti nagy szeretettel, nem csak szavakkal, de cselekedetekkel is. Tettekre váltani Jézus tanítását adja meg életünk sziklaalapját, mely minden vihart kibír, mert szilárd alapja van.

Szívszorító, amikor kisgyereket látunk sírni, és mennyire megnyugszik, amikor a szülő, vagy valaki letörli a szeméről a könnyeket, megvigasztalja. Ilyenkor megnyugszik, mert tudja, nincs egyedül. Adventi időnk egyik szép vigasztalása, amikor Jeremiás próféta biztosít minket, hogy "Az Úr letörli a könnyet minden arcról". "Sajnálom a népet" mondja Jézus, kifejezve Isten gyöngédségét, aki testté lett a betlehemi éjszakán, és részese lett emberi életünknek.

Szent András apostolt és társait meghívta Jézus. Ők is otthagyták hálóikat és követték Őt. Minket is meghív erre a lélekmentő szolgálatra, hogy az apostolok hitével és buzgóságával terjesszük az evangéliumot. Elfoglaltságaink közepette a békesség és szeretet munkálói kell lennünk, egyszerűen, alázattal és hitelesen. Ma is meghív bennünket, mert az aratnivaló sok, de a munkás kevés.

A kard és lándzsa helyett ekevasat és sarlót készíttet velünk Isten, mert az Ő útja az élet útja. Tegyük ezt meg ebben az adventben.