Világosító Szent Gergely pápának, az örmények és a magyar-örmények legnagyobb szentjének, a nemzet apostolának napján,  szombaton a Székelyudvarhelyi Magyar-Örmény Kulturális Egyesület szervezésében az előző évekhez hasonlóan egy népesebb csoport vett részt Szamosújváron az örmény katolikus székesegyházban tartott búcsún.

„Világosító Szent Gergely Pápa vallásos befolyása következtében, Tridát örmény király parancsára Kr. u. 301-ben az örmény nép a világon elsőként vette fel a kereszténységet, és Örményország lett a világ első keresztény állama – mondta el lapunknak az egyesület elnöke, Szálasy Ferenc. – Az erdélyi örmények számára ez az ünnep érzelmileg éppen olyan nagy jelentőséggel bír, mint a magyarságnak a csíksomlyói pünkösdi búcsú. Az ünnepségen több mint ezer örmény, illetve örmény származású magyar és román vett részt az egész országból és annak határain túlról is.” A főcelebráns, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek  egyben a Romániai Örmény Katolikus Ordináriátus kormányzója is. Számos egyházi és világi méltóság tisztelte meg jelenlétével a  zarándoklatot. Köztük Kovács Sándor kanonok, a Kolozs-dobokai kerület főesperese, Hamlet Gasparian bukaresti örmény nagykövet, a Budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesületének elnöke, Issekutz Sarolta, Varujan Pambucian szenátor, a romániai örmények (UAR) szövetségének főtitkára.

Az 1780-ban a szamosújvári gazdag örmények által építtetett katedrálisban, amely a világon a legnagyobb örmény templom, a szentmisét együtt mutatta be a fopásztor a szamosújvári örmény katolikus vikáriussal, Szakács Endrével és a szépszámú paptárssal. A búcsúsok megcsodálhatták a valóságos kincstárként szemlélhető istenházát. Legértékesebb berendezési tárgya a grandiózus  Rubens-festmény, Krisztus levétele a keresztről, amelyet Ferenc József császár ajándékozott a szamosújvári örményeknek. „Az árából akár egy új templomot is lehetne építeni – jegyezte meg Szálasy Ferenc. – Az autóbuszos utazás hosszú és fáradságos volt, ám mindemellett feledhetetlen egyházi ünnepségben volt részünk. A több mint négyszáz személyr ekészített ünnepi ebéden  találkozhattunk rokonainkkal és barátainkkal Erdélyből és Magyarországról. Hitünkben megerősödve és lelkileg feltöltődve, kellemes emlékekkel érkeztünk haza.”

M. M., Udvarhelyi Híradó, 2014. július 8.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.