Nagycsütörtökön ünnepélyes krizmaszentelési szentmisét celebrál székesegyházában a megyéspüspök a papság részvételével, azt a kapcsolatot érzékeltetve és kifejezve, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében a püspökkel állnak. A papok együtt miséznek a püspökkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, ahogyan mindennapi szolgálatukban is munkatársai a püspöknek.

A krizmaszentelési mise három fő különlegessége: az olajszentelés (a püspök megáldja a keresztelendők olaját, a betegek olaját, illetve megszenteli a krizmát), a papság és a püspök közötti egység kifejezése a közös szentmise és egyben a papi ígéretek megújítása (a hűség jele).

Gyulafehérváron a szentmise főcelebránsa Jakubinyi György érsek volt, jelen volt Tamás József segédpüspök és több mint nyolcvan pap. Az érsek homíliájában kitért a szent olajok szerepére, valamint a keresztség gyakorlatára az ősegyházban. Ilyenkor ugyanis felnőtteket kereszteltek. A katekumenek, a hitújoncok csak a mise egy részén vehettek részt keresztelésük, beavatásuk megtörténtéig. A teljes szentmisén csak a már megkereszteltek maradhattak. Egyedül húsvét éjszakáján maradhattak végig, ekkor a püspök vagy pap a homília után kiszolgáltatta nekik a három bevezető szentséget. A katekumenek egykori fehér ruhája emlékére ma is ilyet használnak gyerekkeleszteléskor.

A három beavató szentség – keresztség, bérmálás, szentáldozás – mára különvált a katolikus egyházban. A katekumeneket olajjal kenték meg.  Ma is vannak megtérők, akik a keresztelésükig hitújoncként kapcsolódnak az egyházba. A betegek olaját a középkorban csak haldoklóknak szolgáltatták ki, innen az utolsó kenet megnevezés, ami helytelen (a II. vatikáni zsinat óta a szent kenet megnevezést használjuk), emiatt sokszor nem mernek papot hívni a betegekhez, akiket a szentség megerősíthetne a gyógyulásra.

A krizmát szentelik, a másik két olajat csak megáldják. A keresztségben a krizma eltörli az áteredő bűnt, így a mennyország örökösei lesznek a megkereszteltek. Bérmáláskor is krizmát használ a püspök, ugyanígy papszenteléskor is. Mindhárom szentség eltörölhetetlen jegyet hagy a felvevő lelkén. Befejezésként arra buzdította a főpásztor a híveket, hogy figyeljenek Isten hívó szavára.

Hagyományossá vált a diákok, ministránsok nagycsütörtöki zarándoklata a székesegyházba. A szentmise végén a főegyházmegye érseke köszöntötte a zarándokcsoportokat, a hitoktatókat, hittanosokat. Az idén több mint nyolcszáz zarándok diák és kísérő jött el Gyulafehérvárra.

Linzenbold Szabolcs

Fotók forrása:a Gyulafehérvári Szeminárium facebook oldala

www.facebook.com/media/set/?set=a.1128368010527745.1073742011.496006177097268&type=3

Cikk
Az Apostoli Penitenciária – XIV. Leó pápa akaratával összhangban – dekrétumban hirdeti meg Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulójához kapcsolódó különleges jubileumi évet, amelyhez teljes búcsúk elnyerésének lehetősége is társul. (Részlet a II. / 2026 számú körlevélből)
Cikk
A 2025-ös jubileumi év nem lezárt eseménysorként, hanem maradandó lelkipásztori tapasztalatként hagyott nyomot a Gyulafehérvári Főegyházmegye életében. A jubileumi programok során kirajzolódó hangsúlyok és gyakorlatok olyan irányokat jelöltek ki, amelyek a jövőben is meghatározóak lehetnek az egyházmegye pasztorális tervezésében és mindennapi működésében.
Cikk
Tiszteletreméltó Márton Áron püspök 130 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. E jeles évforduló méltó megünneplése érdekében főegyházmegyénkben 2026 egyben Márton Áron püspök emlékéve is lesz, „Márton Áron 130” címmel. (I. / 2026. számú körlevél)