Nagycsütörtökön ünnepélyes krizmaszentelési szentmisét celebrál székesegyházában a megyéspüspök a papság részvételével, azt a kapcsolatot érzékeltetve és kifejezve, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében a püspökkel állnak. A papok együtt miséznek a püspökkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, ahogyan mindennapi szolgálatukban is munkatársai a püspöknek.

A krizmaszentelési mise három fő különlegessége: az olajszentelés (a püspök megáldja a keresztelendők olaját, a betegek olaját, illetve megszenteli a krizmát), a papság és a püspök közötti egység kifejezése a közös szentmise és egyben a papi ígéretek megújítása (a hűség jele).

Gyulafehérváron a szentmise főcelebránsa Jakubinyi György érsek volt, jelen volt Tamás József segédpüspök és több mint nyolcvan pap. Az érsek homíliájában kitért a szent olajok szerepére, valamint a keresztség gyakorlatára az ősegyházban. Ilyenkor ugyanis felnőtteket kereszteltek. A katekumenek, a hitújoncok csak a mise egy részén vehettek részt keresztelésük, beavatásuk megtörténtéig. A teljes szentmisén csak a már megkereszteltek maradhattak. Egyedül húsvét éjszakáján maradhattak végig, ekkor a püspök vagy pap a homília után kiszolgáltatta nekik a három bevezető szentséget. A katekumenek egykori fehér ruhája emlékére ma is ilyet használnak gyerekkeleszteléskor.

A három beavató szentség – keresztség, bérmálás, szentáldozás – mára különvált a katolikus egyházban. A katekumeneket olajjal kenték meg.  Ma is vannak megtérők, akik a keresztelésükig hitújoncként kapcsolódnak az egyházba. A betegek olaját a középkorban csak haldoklóknak szolgáltatták ki, innen az utolsó kenet megnevezés, ami helytelen (a II. vatikáni zsinat óta a szent kenet megnevezést használjuk), emiatt sokszor nem mernek papot hívni a betegekhez, akiket a szentség megerősíthetne a gyógyulásra.

A krizmát szentelik, a másik két olajat csak megáldják. A keresztségben a krizma eltörli az áteredő bűnt, így a mennyország örökösei lesznek a megkereszteltek. Bérmáláskor is krizmát használ a püspök, ugyanígy papszenteléskor is. Mindhárom szentség eltörölhetetlen jegyet hagy a felvevő lelkén. Befejezésként arra buzdította a főpásztor a híveket, hogy figyeljenek Isten hívó szavára.

Hagyományossá vált a diákok, ministránsok nagycsütörtöki zarándoklata a székesegyházba. A szentmise végén a főegyházmegye érseke köszöntötte a zarándokcsoportokat, a hitoktatókat, hittanosokat. Az idén több mint nyolcszáz zarándok diák és kísérő jött el Gyulafehérvárra.

Linzenbold Szabolcs

Fotók forrása:a Gyulafehérvári Szeminárium facebook oldala

www.facebook.com/media/set/?set=a.1128368010527745.1073742011.496006177097268&type=3

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.