A Szentháromság tiszteletére szentelt kolozsvári Piarista templomban az advent első vasárnapi esti egyetemi lelkészségi szentmise keretében áldották meg a felújított orgonát.

A diákmisére mindig zsúfolásig megtelő telmplomban Kovács Sándor főesperes volt a főcelebráns, Takó István egyetemi lelkész és Veres Stelian segédlelkész koncelebráltak. A szentmise végén Potyó István karnagy ismertette a hangszert, majd Kovács Sándor főesperes meghintette szenteltvízzel, megtömjénezte és megáldotta a teljesen felújított orgonát, ugyanakkor megköszönte a szászhermányi (Brassó megye) orgonaépítő cégnek, Barbara Dutli és Ferdinand Stemmer vezető mestereknek, a cég jelenlevő képviselőinek, a munkálatokat végző Barbara Dutli, Magyar Árpád, Farkas Csaba, Nagy Róbert, Albert Mihály szakembereknek. A Kovács Sándor főesperes-plébános kezdeményezésére és a Szent Mihály plébánia anyagi hozzájárulásának köszönhetően valósulhatott meg a teljes felújítás, takarítás, javítás, restaurálás. A munkálatok öt hónapig tartottak. A restauráláshoz a Svájci Orgonajavító Alapítvány mellett a hívek is hozzájárultak, az  ő anyagi támogatásukra továbbra is számítanak. Heinrich Maywald brassói orgonaépítő 1849-ben készítette el a hangszerek ezen kolozsvári „királynőjét” Ruzitska György (1789-1869) tervei alapján. A két manuállal és pedállal rendelkező 19 regiszteres hangszer 164 esztendő alatt hűen szolgált. Amikor 1849. június 12-én felszentelték, Kolozsvár első pedállal ellátott kétmanuálos orgonája volt, ezen mutatta be Ruzitska György, a konzervatórium akkori igazgatója nemcsak Johann Sebastian Bach remekműveit, hanem saját szerzeményeit is.  

Zárásként a Szent Mihály plébánia Szent Cecília kórusa és kamarazenekara Potyó István karnagy vezetésével (koncertmester Vincze-Dallos Csilla), Erich Türk és Boldizsár Katalin orgonaművészek közreműködésével rövid koncertet adott.

Fodor György, Vasárnap 2013/50

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.