Jakubinyi György gyulafehérvári érsek áldotta meg a Kolozsvártól 110 kilométerre fekvő Besztercén a nemrég helyreállított egykori piarista templomot, amely ma plébániatemplomként szolgál. Húsz év munkájával megújult a város egyik legszebb barokk épületegyüttese.

„Örömteli egy-egy templom felújítása, hiszen amit koptatnak, az kopik” – idézte Geréd Péter, a Szentháromság-templom plébánosa Jakubinyi György érseket. Beszterce lelkipásztora arról számolt be a Magyar Kurírnak, hogy hosszú időt és nagy erőfeszítést igényelt a templom és a plébániaépület felújítása. „Megőrizzük és gyarapítjuk a ránk hagyott örökséget” – fogalmazott a munkálatokat szervező plébános. Az egykori piarista templom és rendház ma Beszterce városának egyik legszebb barokk épületegyüttese.

Aktív katolikus közösség él ebben a napjainkban román többségű, főként ortodox hitéletű városban. Vannak hittanosok, rózsafüzér-társulatok, karitatív csoportok, nőszövetség, kármelita és ferences harmadrend – sorolta Geréd Péter plébános.

A korábban Besztercén szolgált Ráduly István-Zsolt a Magyar Kurírnak elmondta: a nyelvi és vallási értelemben is szórványtelepülésen körülbelül ezerkétszáz katolikus él. A hívek több mint fele román ajkú, és sok a vegyes házasság is. Bár mind az elemi iskolában, mind a líceumban van magyar osztály, a város lakossága egyre inkább elrománosodik. A legfontosabb lelkipásztori feladat az emberek személyes megszólítása.

Másfél évszázadon át vezették a piaristák az akkoriban szász evangélikus dominanciájú Besztercén a római katolikus plébániát. A most felújított templomban tizenhárom spanyol piarista vértanú ereklyéjét helyezték el – tájékoztatott Sárközi Sándor SchP.

A piaristák ma újra jelen vannak Erdélyben. Az első óvatos „expedíciójuk” 1974-ben indult a rendtársak felkeresésére – mutatja be a kezdeteket Ruppert József SchP. a Piarista Rend Magyar Tartományának honlapján. A rendszerváltás után a magyar rendtartomány intenzívebb látogatásokkal, segélyszállítmányokkal és pénzbeli támogatással segítette a romániai rendtársakat. A sok egyéni kezdeményezést követően 2006-ban bízta meg a magyar rendtartományi tanács Sárközi Sándort a továbblépés lehetőségeinek felkutatásával. Így született meg a csíkszeredai misszió terve, és jött létre a Piarista Tanulmányi Ház. Itt rendszeres hitoktatással és szabadidős programokkal segítik a Márton Áron Líceum diákjait, de nyitva áll a kapujuk beszélgetésre, játékra, olvasásra is. A 2007 óta Erdélyben élő Kállay Emil és Sárközi Sándor piaristák részt vállalnak a kulturális életben is. A Mária Rádió helyi stúdiójában kulturális-lelkiségi műsorok, valamint a Krisztus világa családi havilap szerkesztésében működnek közre. A Böjte Csaba ferences testvér által működtetett, jelenleg negyvenszemélyes otthonban korrepetálással, a csángó kollégiumban pedig beszélgetéssel, lelkipásztori munkával szolgálnak.

Fotó: Hereditatum.ro

Magyar Kurír
(té)

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.