Felújították a gyulafehérvári székesegyház déli tornyát
 
A középkori gyulafehérvári római katolikus székesegyház déli tornyának revitalizálása és megközelíthetővé tétele a látogatók számára – a hosszú nevű pályázat címéhez találóan bonyolult volt, számtalan nehézséggel járt, de sikeresen lezárta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, és eredményeit április 14-én mutatta be a meghívottak és érdeklődők számára.
Minderről Márton Judit építész számolt be, nem hallgatva el a lezárt többéves periódus megpróbáltatásait. Örömét és tiszteletét fejezte ki többek között Mircea Hava gyulafehérvári polgármester. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főosztályának ügyvezető alelnöke a szakmabeli szemével értékelte a munkát, kiemelve az érsekség hozzáállását, ami garanciát jelentett a támogatóknak, hiszen ha az erdélyi római katolikusok vezetői úgy gondolták, hogy ezt a munkálatot végigviszik, akkor a közösség politikai vezetőinek erre a jövőbe vetett hitre és bizalomra kell hagyatkozniuk.
Jakubinyi György érsek, mielőtt megáldotta volna az elkészült munkálatok eredményeit, a toronyépítés bibliai hátterét rajzolta fel a hallgatóságnak, beszélt a bábeli toronyról és mindarról, amit a hívő ember számára ez a bibliai kép jelent.
 
A Borsos Edit szopránénekes által nyújtott kiemelkedően fenséges zenei élmény keretezte az eseményt, ami a toronyban berendezett kiállítás meglátogatásával, majd a püspöki palota dísztermében állófogadással zárult.
A pályázat révén sikerült a székesegyház déli kapuját (Maiestas Domini ábrázolással) megnyitni, és azt a mozgássérültek templomba jutását lehetővé tevő lifttel felszerelni: ezt azonnal ki is próbálta a székelyudvarhelyi, kerekesszékhez kötött, mozgásában korlátozott Fehér Árpád,  bemutatva, hogy immár  könnyedén, önállóan és akadálytalanul bejöhet ő is a székesegyházba.
A sajtóanyagból megtudhattuk, hogy az össztámogatás értéke 377 065 lej, amelyből a vissza nem térítendő támogatás 336 488 lej. A pályázatban a budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány partnerként vett részt, támogató volt többek között az ún. norvég alap, az Európai Gazdasági Térség 2009–2014. közti időszakra vonatkozó Pénzügyi Mechanizmusa és a román kulturális minisztérium is. A pályázat révén lehetővé vált a korábban szeméttel, madárürülékkel teli déli torony megközelítése 27,64 méter magasságig. A toronynak erről a szintjéről a látogatók a felújított várra, a várfalon belül található műemlékekre láttak rá. A gyulafehérvári vár a közép-kelet európai térség egyik jelentős erődítménye. A torony felújítása és látogathatóvá tétele jelentősen növeli a vár turisztikai vonzerejét.
A déli torony belső tere több szinten kiállítási térként szolgál, az ott berendezett kiállítást Hegedüs Enikő művészettörténész mutatta be románul és magyarul a húszas csoportokban felkapaszkodó látogatóknak. A művészettörténész Vass Csongor levéltárossal együtt értő magyarázattal kísérve kalauzolta az érdeklődőket a Márton Áron lakosztályba is, ez a látogatás koronázta meg a történelmi élményt.
 
Bodó Márta, Vasárnap
Fotók: Fábián Róbert 
 
A projektről bővebb információk itt olvashatók:
 
Cikk
Nagycsütörtökön a krizmaszentelési szentmise délelőtt 10 órakor kezdődik a székesegyházban. A szentmise keretében megáldom a betegek és katekumenek olaját, és megszentelem a krizmát, valamint megújítjuk a papi ígéreteket. (Részlet a IV. / 2026. számú körlevélből)
Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.