A jelenlegi Aranyosgyéres két helység összeolvadásából jött létre: Szentkirály és Gyéres. Farkadszentkirály a dokumentumokban mint Villa S. Regis szerepel, 1219-ben az esztergomi káptalannak adott Felvinc körüli határ megnevezéseiben, valamint 1298-ban a fehérvári püspök földcseréjénél. Gyéres 1291-ben Gerusteleke néven szerepel, 1366-ban mint posesio habitatoribus destituta. Gyéres neve a birtoklevelekben többször fordul elő, és Szentkirály Gyéres kiváltságai mellett háttérbe szorult. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem lovas testőreiből 55 katonát telepített Gyéresre, akiket nemesi rangra emelt, ellátta címerrel, valamint politikai és gazdasági jelentőségű vásártartási jogot adott nekik. Ezen jogokat Bethlen Gábor fejedelem megerősítette, és 6, majd később 22 katonát telepített le. 1680-ban református templom épült. Az 1700-as években görög katolikus plébánia szerveződött Szentkirályon és Gyéresen is. A város megszenvedte Bukow tábornok határőr szervezését, valamint Avram Iancu hazafi ságát. A vasúti hálózat építésével Gyéres veszített vásártartói előjogaiból, és 1867-ben falu minősítést kapott. 1898-ban Szentkirályon katolikus templomot építettek és 1930-ban plébániát. Az első világháború után, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a magyar lakosság száma rohamosan csökkent. 1925. szeptember 25-én Károly király rendeletére Szentkirályt és Aranyosgyérest Aranyosgyéres (Câmpia Turzii) néven egyesítették, és községközponttá nyilvánították 21 helységgel. Aranyosgyéres gyarapodását elősegítették az ipari létesítmények (szeggyár, téglagyár, katonai repülőtér). 1946-ban községgé, 1952-ben várossá, 1988-tól municípiummá nyilvánították.
Postacím:
405100 – Câmpia Turzii, str. 1 Decembrie 1918, nr. 26., jud. Cluj
Tel.:
0264-368.913
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: február 4.
Szentmisék: Vasár- és ünnepnap 11 órától, hétköznapokon 8 órától. Cikk
Folyó év augusztus 1-jével az alábbi személyi változásokra kerül sor a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében:
(Részlet az V. / 2026. számú körlevélből)
Cikk
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Egyházzenei Bizottság szervezésében ebben az évben is kántorvizsgát tartanak azok részére, akik a szükséges ismeretek elsajátítása után kántori oklevelet szeretnének szerezni.
(Részlet az V. / 2026 számú körlevélből)
Cikk
A papi hivatások ébresztése, felismerése és gondozása Egyházunk egyik legszebb és legfontosabb küldetése. Az Úr ma is hív munkásokat aratásába, ugyanakkor szüksége van olyan lelkipásztorokra, akik segítenek meghallani és felismerni ezt a hívást.