A jelenlegi Aranyosgyéres két helység összeolvadásából jött létre: Szentkirály és Gyéres. Farkadszentkirály a dokumentumokban mint Villa S. Regis szerepel, 1219-ben az esztergomi káptalannak adott Felvinc körüli határ megnevezéseiben, valamint 1298-ban a fehérvári püspök földcseréjénél. Gyéres 1291-ben Gerusteleke néven szerepel, 1366-ban mint posesio habitatoribus destituta. Gyéres neve a birtoklevelekben többször fordul elő, és Szentkirály Gyéres kiváltságai mellett háttérbe szorult. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem lovas testőreiből 55 katonát telepített Gyéresre, akiket nemesi rangra emelt, ellátta címerrel, valamint politikai és gazdasági jelentőségű vásártartási jogot adott nekik. Ezen jogokat Bethlen Gábor fejedelem megerősítette, és 6, majd később 22 katonát telepített le. 1680-ban református templom épült. Az 1700-as években görög katolikus plébánia szerveződött Szentkirályon és Gyéresen is. A város megszenvedte Bukow tábornok határőr szervezését, valamint Avram Iancu hazafi ságát. A vasúti hálózat építésével Gyéres veszített vásártartói előjogaiból, és 1867-ben falu minősítést kapott. 1898-ban Szentkirályon katolikus templomot építettek és 1930-ban plébániát. Az első világháború után, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a magyar lakosság száma rohamosan csökkent. 1925. szeptember 25-én Károly király rendeletére Szentkirályt és Aranyosgyérest Aranyosgyéres (Câmpia Turzii) néven egyesítették, és községközponttá nyilvánították 21 helységgel. Aranyosgyéres gyarapodását elősegítették az ipari létesítmények (szeggyár, téglagyár, katonai repülőtér). 1946-ban községgé, 1952-ben várossá, 1988-tól municípiummá nyilvánították.
Adresă:
405100 – Câmpia Turzii, str. 1 Decembrie 1918, nr. 26., jud. Cluj
Tel.:
0264-368.913
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: február 4.
Sfintele liturghii: Vasár- és ünnepnap 11 órától, hétköznapokon 8 órától. Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.