Esztelnek ferences zárdatemplom

Alapítója Nagy Mózes gelencei plébános volt, aki az esztelneki/kantai iskolát is alapította. Esztelnek felső részében ősidők óta kápolna állt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Mellé Nagy Mózes telket vásárolt, és saját költségén egy kis házat épített fából. Első lakója P. Pálfi Ferenc volt 1676-ban. Később, P. Dóczi Imre idejében, fából építették az első kolostort, amelyet 1690-ben fejeztek be. A zárda melletti templom 1710–1729 között épült a régi Szent György kápolna elemeinek felhasználásával, valószínűleg a templom szentélye lett. Ezután a zárdát is újjáépítették kőből és téglából, ekkor nyerte el végleges formáját. A munka 1750-ben fejeződött be. Az esztelneki zárda kulturális központ volt. Gimnáziuma és bentlakása volt kb. egy évszázadon keresztül, ahol a környékbeli gyermekek tanultak és elhelyezést nyertek.
A hajdani Háromszéken itt volt az első állandó színház, ahol a tanuló ifj úság színdarabokat (iskoladrámákat) adott elő. A zárda a templommal együtt 1921. december 23-án leégett. Minden – az értékes könyvtár és a sok kézirat – a lángok martalékává vált. Az egykori négyzet alakú zárdának csak a keleti részét építették újra. A templomot, melynek falai még álltak, elhamarkodottan lebontották, majd a harmincas években a tornyot is. A régi zárdára egyedül az eredeti alakban fennmaradt kettős sekrestye emlékeztet, mely a zárda legrégibb része volt. 1690 táján épült, ma az ebédlő és konyha kapott helyet benne. Az égéstől megmenekült a 18. századi díszes sekrestyeszekrény és két faragott gerenda. Kerítésként áll még a templom északi fala.