Marosvásárhely I. Keresztelő Szent János

1323-ban Novum Forum Siculorumnak írták. A pápai tizedjegyzékben is ez a neve, amikor a plébános Romanus egyben alesperes is volt. Az ő idejében Szent Miklós tiszteletére szentelt templom volt, amely feltehetően a 12. századból származott. A templom a reformáció után elpusztult, mert csak a vártemplomot használták. Köveit felhasználták a vár építésénél, és később, 1728-tól az új plébániatemplom építésénél is. A középkorban volt még ferences apácák klastroma, Szentlélek Ispotály Kozma és Damján tiszteletére és Szent Erzsébet-kápolna. A reformáció idején a katolikus egyház megszűnt. Csak néhány katolikus maradt vallásgyakorlata tilalmával. 1687-ben pl. Baranyai Györgyöt a tanács és ecclesia meginti, hogy házában misét tartatott a páterekkel. A katolikus élet 1702-ben indult újra, amikor jezsuiták telepedtek ide. Előbb magánházban miséztek, 1704–1705-ben már kápolnát építettek, itt tette le fejedelmi esküjét II. Rákóczi Ferenc 1707. április 5–7-én. A mai plébániatemplomot 1728-ban kezdték el építeni, 1750-ben szentelte fel Sztojka Zsigmond Antal püspök. Építését 1768-ban fejezték be teljesen. A főoltárt Anton Schuchbauer és Johann Nachtigall készítette, gróf Haller János és neje, Daniel Zsófi a megrendelésére. Ugyanezek a művészek készítették a szószéket, amely gróf Bethlen Miklós adománya. A főoltár festménye Michael Angelo Unterberger műve, neki tulajdonítják a többi oltárképet is. A színes üvegablakok 1898-ban készültek, 1900-ban Szirmai Antal mennyezetképeket festett a templom boltozataira. Általános belső felújítás volt 1930–1933-ban, külső felújítás 1960-ban, bádogtető leváltása hódfarkú cseréppel 1963-ban. Teljes javításra 1998–1999-ben került sor. 1973-ban egy egyemeletes épületet építettek a plébánia keleti részéhez (kántori lakás, két üzlethelyiség, egy garázs és egy garzon). 1983-ban a templom keleti végéhez ugyancsak egy emeletes épületet építettek két nagy teremmel (hitoktatás, tanterem) és két garázzsal. Erre 1998-ban még egy emeletet húztak. Csató Béla idejében Deus Providebit tanulmányi ház épült a plébánia udvarán. A jezsuiták működésük kezdetétől (1702) iskolát tartottak fenn: elemit és középiskolát. Feloszlatásuk után a gimnáziumot a Státus működtette, majd a 20. század elején új, modern épületet és internátust épített az intézménynek. Az elemi fi úiskola vezetését a ferencesek vették át. 1890–1892-ben a plébánia leányiskolát épített, melyet a mallersdorfi nővérek vezettek az 1948-as államosításig.