A reformáció előtt volt plébániatemploma helyben lakó plébánossal, de miután a templom és az egész falu református lett, Marosjára 1918-ig a székelykáli római katolikus plébánia filiája volt. 1918-tól már helyben lakó plébánosok szolgáltak itt, akik ellátták Gernyeszeg, Kisillye, Körtvélyfája és Magyarpéterlaka filiák lelkigondozását is. Még ebben az évben püspöki támogatással téglából rakott és cseréppel fedett egytornyos templomot építettek, és titulusának Szűz Mária nevét adták. A 20. század elejétől Marosjára katolikus híveinek száma fokozatosan nőtt, melyhez nemcsak a születések számának növekedése járult hozzá, hanem a katolikus hitre visszatértek száma is. 1931-ben a hívek létszáma a fi liákkal együtt 368 lelket tett ki. Az akkori plébános leírása alapján a hívek szép számban jártak templomba. A hitélet fokozására háromnapos missziókat tartottak, oltáregylet is alakult, mely nagy segítségére volt a plébánosnak. A lelki élet fellendüléséhez az is hozzájárult, hogy már a 19. század végén, 1880-tól katolikus iskola működött Marosjárában. Lelkes és szakmailag felkészült kántortanítók nevelték és oktatták a gyerekeket. 1941-ben a hívek összlétszáma már 450 volt. De már az 1950-es évektől elkezdett apadni nemcsak a hívek száma, hanem a falu lakossága is. A felekezeti iskola megszűnt, elkezdődött az elvándorlás, a hívek egy része vallási szempontból közömbössé vált. És mivel anyagi szempontból is sokukat az elszegényedés fenyegeti, a mindenkori lelkipásztor rá van kényszerülve, hogy a meglévő földekből és gyümölcsösből tartsa fenn önmagát és a plébániát. A filiákban kezdetben magánházaknál tartották a szentmisét, havi egy alkalommal.
Körtvélyfáján, az özvegy Laurentci Andrásné által adományozott telken, felépítették és 1931. szeptember 27-én Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelték a kis templomot.
Magyarpéterlakán, ahol a hívek többsége bevándorló (főleg Gyergyóremetéről), 1968-ban sikerült megvásárolni és kápolnának berendezni egy épületet.
Gernyeszegről kezdetben Körtvélyfájára jártak a katolikus hívek templomba, de 1996-tól az András Zoltán volt járai plébános tulajdonában lévő házban végzik a szentmisét.
Kisillyében a görög katolikusoktól bérbe vett kis kápolnát veszik igénybe a római katolikus hívek. Ezekben a filiákban mára már kevés a hívő katolikus, a gyermek úgyszintén, a hívek többsége idős, de a lelkipásztori gondozást igénylik és várják. A maguk módján Istent és egyházat szerető emberek.
Postacím:
547281 – Iara de Mureş, nr. 223, com. Gorneşti, jud. Mureş
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: szeptember 6.
Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát.
Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.