Görgényszentimre

1248-ban Gurgennek írják. 1453-ban Zenthemreh. Ekkor biztosan Szent Imre tiszteletére szentelt temploma volt. Korábbi eredetre utal a református templom tornya alatti sírkő 1300-ból: „Ante festum Pentecostes obiit nobilis virgo Elisabeth de Runczicz Morava hic sepulta. Anno 1300”. A reformáció után a régi templom a reformátusoké lett. 1758–60-ban a régi alapokra új templomot építettek. A vár építését a 12. századra teszik. Biztosan volt benne kápolna. 1591-ben Báthori Zsigmond a református prédikátor kötelességévé tette, hogy a várban lévő várkápolnában is szolgáljon. Várkápolna létére utal az is, hogy az 1688-as évi leltárban papok szobái szerepelnek.
A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc után Rabutin leromboltatta a várat kápolnájával együtt. A lerombolt vár köveiből 1730-ban kápolnát építettek Urunk színeváltozása tiszteletére. Kovácsoczi egri kanonok-prépost a kápolnát 1887-ben javíttatta. Lent a faluban 1710-ben a br. Bornemissza család építtetett kápolnát Szent Imre tiszteletére. Plébániatemplomot emeltek 1896-ban, de már korábban, 1810-ben plébániává szervezték. I. Rákóczi György a 17. század elején a vár alatt egy kastélyt építtetett. Ebben később katolikus kápolna volt, de a kommunista rendszer megszüntette. Oltára a gyulafehérvári püspöki kápolnába került.
1725-től volt katolikus iskolája, de 1948-ban államosították.