Magyarlápos

1291-ben Lapus néven írják. 1553-ban Magyarlápos. 1291-ben III. Endre Bánff y Dénesnek adományozta Lápost és vidékét. Ettől számítják a plébánia keletkezését is. A középkori templom csúcsíves volt és a város keleti szélén állott. A 18. században romlásnak indult. 1780-ban a reformátusok engedélyt kértek templomépítésre, de csak 1838–60 között épült fel a templom. A reformáció idején az unitáriusok voltak többségben, de 1622 után a reformátusok birtokába került a templom. Ezt a templomot a reformátusok lebontották, és 1838-ban újat építettek. A katolikus egyház újjászervezése 1752-ben kezdődött el, amikor Mária Terézia egy káplán költségeire segélyt utaltatott ki. 1783-tól lelkipásztort kapott, aki imaházban misézett. 1787-ben saját kápolnát és lakást szereztek. A plébánia 1783-tól működik.Novák Márton, gr. Eszterházi János adminisztrátora buzgóságából templomot is építettek 1813-ban. 1904-től van katolikus iskola. Oláhláposon a 18. század elején beindult a bányászat, illetve a vashámor létesítése. 1772-ben ferencest küldtek a hívek gondozására, és templomot is építettek, sőt plébániai rangra emelték.
Tőkésen 1785-ben a templom szentélye roskadozó volt, ezért felújították. 1902–1903-ban építették a templomot a régebbi kápolna helyén.
1919-ben hoztak létre katolikus iskolát, melyet 1923-ban államosítottak.