Szülőfaluja templomának búcsúján mutatta be ezüstmiséjét Balázs Ferenc jelenleg Marosvásárhelyen szolgáló plébános. Jézus Szent Szíve ünnepén az isteni szeretetről, annak üzenetéről szólt a gyergyóditrói hívekhez és a búcsú zarándokaihoz.

Jézus szívével szeressünk minden nap mindenkit, akivel az élet összehoz bennünket – a szentírás által közvetített üzenettel engedte útjukra a búcsús szentmisére összegyűlteket az ünnepi szónok.

Prédikációjában az isteni szeretet kinyilatkoztatásaiból kiindulva rávilágított, hogy az Isten közelében élő ember üdvösségre, irgalomra lel.  „Az Ószövetségi szentírás azt mutatja, hogy Isten szereti az embert, és gondoskodik róla. A korábbi homályos utalások az Újszövetségben teljes bizonyságot nyertek Jézus Krisztus által. Általa megmutatta az Isten, hogy az ember boldogsága valóban szívügye, és azért kész nem csak valamicskét adni, hanem mindent, még önmagát is” – fogalmazott.

„Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad, és Isten őbenne marad” – hangzott el a prédikációban. Az apostoli kijelentés üzenetét a következőképpen fogalmazta meg a szónok: „A mi emberségünk legmegbízhatóbb mértékegysége a szeretet. Nem a tudás, a talpraesettség, nem a beszéd- vagy a szervezőképesség, hanem sokkal inkább a tettekben megnyilvánuló, az áldozatot is vállalni tudó szeretet. Ez soha semmivel nem helyettesíthető. Ezért ma azt kell mindannyian megtanuljuk, hogy ha minél inkább szeretetben élőkké, szeretetben megnyilvánulókká tudunk válni mások, illetve egymás számára, annál inkább vagyunk emberek, és annál közelebb áll hozzánk az Isten, és mi is Istenhez. Isten az ember abszolút esélye, sosem hagyja el azokat, akik benne bíznak és őrá építenek”.

„Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad, és Isten őbenne marad” – hangzott el a prédikációban. Az apostoli kijelentés üzenetét a következőképpen fogalmazta meg a szónok: „A mi emberségünk legmegbízhatóbb mértékegysége a szeretet. Nem a tudás, a talpraesettség, nem a beszéd- vagy a szervezőképesség, hanem sokkal inkább a tettekben megnyilvánuló, az áldozatot is vállalni tudó szeretet. Ez soha semmivel nem helyettesíthető. Ezért ma azt kell mindannyian megtanuljuk, hogy ha minél inkább szeretetben élőkké, szeretetben megnyilvánulókká tudunk válni mások, illetve egymás számára, annál inkább vagyunk emberek, és annál közelebb áll hozzánk az Isten, és mi is Istenhez. Isten az ember abszolút esélye, sosem hagyja el azokat, akik benne bíznak és őrá építenek”.

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok, én felüdítelek titeket” – Máté evangéliumának üzenetét magyarázva az atya rávilágított, Jézus együtt érez azokkal, akik különböző testi, lelki bajokban szenvednek. Arra biztatja őket, merjék rá bízni magukat a célhoz vezető úton, a bűnösöknek pedig a bűnbánat, a megtérés lehetőségét ajánlja fel. „Jézus arra bátorít bennünket, hogy kövessük az ő példáját. Ha hiszünk benne, rájövünk, hogy valójában nem is mi hordjuk az igát, hanem általa biztosítjuk a jövőnket” – hangzott el a kijelentés.

Pethő Melánia, Székelyhon.ro, 2014.06.28.
Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.