A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők hús­vét napján”.

Székelyföld katolikus falvaiban a húsvéti ünnepkörnek elmaradhatatlan része a határkerülés. Vasár­nap reggel arra kérik a Fennvalót, hogy őrizze meg a falu határát, óvja meg annak lakóit minden bajtól és természeti csapástól. Idén húsvét vasárnapján Fel­ső-Háromszéken Bereckben, Kézdi­al­má­son és Lemhényben kerülték a határt. Húsvét előtti héten a Hidegkút hídjától pár méterre 4,5 méter magas keresztet állítottak az ősi határkerülők ke­resztfájának helyére és annak emlékére.

Kézdialmás és Csomortán zarándokai a rendszerváltás óta immár huszonötödik alkalommal Lemhénnyel közösen éltették a húsvéti határkerülés szokását, hiszen régen egy egyházközséget alkottak, és Szent Mihály-hegyi templomuk is közös volt. Ezt a szép húsvéti hagyományt a mai napig megtartották: együtt kérik az áldást a határra, közösen ünneplik a feltámadást, hódolnak a kereszteknél templomi zászlóikkal, imádkoznak.

Öt esztendeje Cserei Lázár katolikus gondnok, megyebíró vállalta fel a határkerülés megszervezését. Reggeli fél nyolckor külön a határkerülőknek szóló szentmisén vettek részt, és kértek áldást Kopácsi Ferenc plébánostól. A kézdialmási-csomortáni lovasok és szekeresek tíz huszárral az élen az Orbánok utcáján keresztül érkeztek Felső­lemhénybe, az ottani iskola elé vonultak, ahol a helybeli határkerülők csatlakoztak hozzájuk, miután átadták nekik a szent áldást. Az útjukba eső határkereszteknél imát mondtak, koszorúztak. A kézdivásárhelyi Páll Olivér nyolc almásiból és két lemhényiből verbuvált huszárbandériuma első alkalommal vett részt a határkerülésen.

A kézdivásárhelyi Bokor Botond vállalkozónak köszönhetően ötödik éve pompás kétlovas hintók teszik emlékezetessé a határkerülést. „Kérjük a Mindenható Atyát, hogy áldja meg határainkat és vetéseinket bőséges áldással, és óvja meg azokat a természeti csapásoktól” – hangoztatta Cserei Lázár. Dani József, a lemhényiek ceremóniamestere válaszolt neki, ugyancsak a határra kérve Isten oltalmát, s áldott ünnepeket kívánt a nagyszámú résztvevőnek és nézőnek: „Feltámadt Krisztus e napon, alleluja, alleluja!”

A határkerülő zarándokok ezután Alsólemhény felé indultak, közben megálltak a kézdialmási útkereszteződésnél, a 2007-ben Lukács György által Szent Mihály arkangyal emlékére állított határkeresztnél, azt is megkoszorúzták. „Ősi húsvéti szokás szerint a határainkban vagy a falvakon belül levő kereszteket megkoszorúzzuk a feltámadt Krisztus emlékére” – mondotta Cserei Lázár, aki a határkerülőkkel együtt imádkozott. Innen a gerontológiai és rehabilitációs központ utcáján át vonultak a főtérre, ahol a rövid köszöntőbeszédek után a házigazdák kürtőskaláccsal és pálinkával kínálták meg a résztvevőket. A határkerülők, több tucat lovas és közel húsz szekér, miután megkoszorúzták a központ közelében lévő keresztet, visszatértek a községháza élé, ahonnan Kézdialmás irányába indultak, a sáros út miatt az aszfalton közelítve meg az Állomás utcát, ahol rózsafüzért imádkoztak.

A lófuttatást a kézdialmási vasúti átkelő és Kézdialmás központja között szervezték meg a 11 órai ünnepi szentmisét követően. A versenyre idén négy lovas nevezett be. Első helyen a lemhényi Zsigmond János végzett, második a nyujtódi Antal István, harmadik a szintén nyujtódi Tóth Szabolcs. A nyertesek lovaik nyakába szegfűvel díszített fenyőkoszorút, csen­gettyűt és bort kaptak ajándékba a két köz­ség polgármesterétől. Kopácsi Ferenc plébános együtt imádkozott a nagy számban egybegyűlt hívekkel, helybeliekkel és vendégekkel.

Cse­rei Lázár záróbeszédében arról szólt, hogy a határkerülés nem lóverseny, ahogy azt sokan tévesen tudják. Köszönetét fejezte ki Molnár István kézdialmási és Lukács Ró­bert lemhényi polgármesternek, akinek támogatása nélkül öt évvel ezelőtt megszűnt volna a határkerülés. Azt is elmondta, a lófuttatás első három helyezettjének ajándéka Antal Mihály szíhalmi volt alpolgármesternek köszönhető. A szervezők emléklapot nyújtottak át Páll Olivér­nek és Bokor Bo­tondnak. A főtéri ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A huszárok és a kézdialmási lovasok a Szent Mihály-hegyi barokk templomig kísérték el a hazafelé tartó lemhényi határkerülőket.

Iochom István
Háromszék

 

Kapcsolódó:

Húsvéti lovas határkerülés, Gyergyószentmiklós (videó)

Határkerülők fogadása, Gyergyószentmiklós (videó)

Határkerülés Ditróban (képek a facebook-on)

Határkerülés Székelyudvarhelyen (képek a facebook-on)

 

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.