A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők hús­vét napján”.

Székelyföld katolikus falvaiban a húsvéti ünnepkörnek elmaradhatatlan része a határkerülés. Vasár­nap reggel arra kérik a Fennvalót, hogy őrizze meg a falu határát, óvja meg annak lakóit minden bajtól és természeti csapástól. Idén húsvét vasárnapján Fel­ső-Háromszéken Bereckben, Kézdi­al­má­son és Lemhényben kerülték a határt. Húsvét előtti héten a Hidegkút hídjától pár méterre 4,5 méter magas keresztet állítottak az ősi határkerülők ke­resztfájának helyére és annak emlékére.

Kézdialmás és Csomortán zarándokai a rendszerváltás óta immár huszonötödik alkalommal Lemhénnyel közösen éltették a húsvéti határkerülés szokását, hiszen régen egy egyházközséget alkottak, és Szent Mihály-hegyi templomuk is közös volt. Ezt a szép húsvéti hagyományt a mai napig megtartották: együtt kérik az áldást a határra, közösen ünneplik a feltámadást, hódolnak a kereszteknél templomi zászlóikkal, imádkoznak.

Öt esztendeje Cserei Lázár katolikus gondnok, megyebíró vállalta fel a határkerülés megszervezését. Reggeli fél nyolckor külön a határkerülőknek szóló szentmisén vettek részt, és kértek áldást Kopácsi Ferenc plébánostól. A kézdialmási-csomortáni lovasok és szekeresek tíz huszárral az élen az Orbánok utcáján keresztül érkeztek Felső­lemhénybe, az ottani iskola elé vonultak, ahol a helybeli határkerülők csatlakoztak hozzájuk, miután átadták nekik a szent áldást. Az útjukba eső határkereszteknél imát mondtak, koszorúztak. A kézdivásárhelyi Páll Olivér nyolc almásiból és két lemhényiből verbuvált huszárbandériuma első alkalommal vett részt a határkerülésen.

A kézdivásárhelyi Bokor Botond vállalkozónak köszönhetően ötödik éve pompás kétlovas hintók teszik emlékezetessé a határkerülést. „Kérjük a Mindenható Atyát, hogy áldja meg határainkat és vetéseinket bőséges áldással, és óvja meg azokat a természeti csapásoktól” – hangoztatta Cserei Lázár. Dani József, a lemhényiek ceremóniamestere válaszolt neki, ugyancsak a határra kérve Isten oltalmát, s áldott ünnepeket kívánt a nagyszámú résztvevőnek és nézőnek: „Feltámadt Krisztus e napon, alleluja, alleluja!”

A határkerülő zarándokok ezután Alsólemhény felé indultak, közben megálltak a kézdialmási útkereszteződésnél, a 2007-ben Lukács György által Szent Mihály arkangyal emlékére állított határkeresztnél, azt is megkoszorúzták. „Ősi húsvéti szokás szerint a határainkban vagy a falvakon belül levő kereszteket megkoszorúzzuk a feltámadt Krisztus emlékére” – mondotta Cserei Lázár, aki a határkerülőkkel együtt imádkozott. Innen a gerontológiai és rehabilitációs központ utcáján át vonultak a főtérre, ahol a rövid köszöntőbeszédek után a házigazdák kürtőskaláccsal és pálinkával kínálták meg a résztvevőket. A határkerülők, több tucat lovas és közel húsz szekér, miután megkoszorúzták a központ közelében lévő keresztet, visszatértek a községháza élé, ahonnan Kézdialmás irányába indultak, a sáros út miatt az aszfalton közelítve meg az Állomás utcát, ahol rózsafüzért imádkoztak.

A lófuttatást a kézdialmási vasúti átkelő és Kézdialmás központja között szervezték meg a 11 órai ünnepi szentmisét követően. A versenyre idén négy lovas nevezett be. Első helyen a lemhényi Zsigmond János végzett, második a nyujtódi Antal István, harmadik a szintén nyujtódi Tóth Szabolcs. A nyertesek lovaik nyakába szegfűvel díszített fenyőkoszorút, csen­gettyűt és bort kaptak ajándékba a két köz­ség polgármesterétől. Kopácsi Ferenc plébános együtt imádkozott a nagy számban egybegyűlt hívekkel, helybeliekkel és vendégekkel.

Cse­rei Lázár záróbeszédében arról szólt, hogy a határkerülés nem lóverseny, ahogy azt sokan tévesen tudják. Köszönetét fejezte ki Molnár István kézdialmási és Lukács Ró­bert lemhényi polgármesternek, akinek támogatása nélkül öt évvel ezelőtt megszűnt volna a határkerülés. Azt is elmondta, a lófuttatás első három helyezettjének ajándéka Antal Mihály szíhalmi volt alpolgármesternek köszönhető. A szervezők emléklapot nyújtottak át Páll Olivér­nek és Bokor Bo­tondnak. A főtéri ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A huszárok és a kézdialmási lovasok a Szent Mihály-hegyi barokk templomig kísérték el a hazafelé tartó lemhényi határkerülőket.

Iochom István
Háromszék

 

Kapcsolódó:

Húsvéti lovas határkerülés, Gyergyószentmiklós (videó)

Határkerülők fogadása, Gyergyószentmiklós (videó)

Határkerülés Ditróban (képek a facebook-on)

Határkerülés Székelyudvarhelyen (képek a facebook-on)

 

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.