A Szociális Testvérek Társasága minden évben vízkereszt ünnepén, január 6-án emlékezik meg alapítójáról, Slachta Margitról, aki 1974-ben – az idén éppen 40 éve – ezen a napon költözött a mennyei hazába. A csíkszeredai és kolozsvári szociális testvérek egyaránt a kültagokkal és más meghívottakkal együtt ünnepeltek: az esti dicséret, a szentmise, az ige és a kenyér (liturgikus és liturgián kívüli) megosztása volt mindkét helyszín eseményeinek gerince, így fejezték ki az ünneplők hálájukat az alapításért, felelősségvállalásukat a kapott kegyelmek nyomán.

A csíkszeredai ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be a Kisboldogasszony Testvérotthon kápolnájában, Kolozsváron pedig a Szentlélek-ház kápolnájában is a vízkereszti vesperás éneklésével kezdődött az ünnepség, utána Farmati Anna kerületi elöljáró rövid beszédében Margit testvérről emlékezett meg.

Elmondta, hogy ez a nap nemcsak azért jelentős, mert ezen a napon érte el az alapító az élet teljességét, hanem azért is, mert ez a nap, ez az ünnep élete során is fontos volt számára: a Keresztény Női Tábor vezetőjeként ekkor osztotta ki az új év feladatait, tehát ez a nap a közéletbe való cselekvő kilépés napja volt az ünnepi időszak után, akárcsak a kisded Jézus számára a megjelenés pogány világ előtt, a nemzetek előtt a családi meghittség után. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy a Margit testvéréhez hasonló bátorsággal, benső szabadsággal vállalják a hétköznapokban a küldetésüket, mindig a Szentlélektől merítve erőt és ötletet. Az ünnepi szentmisét itt Kovács Sándor főesperes celebrálta, prédikációjában az ünnep liturgiájának magyarázatával hozta összefüggésbe az alapító prófétai egyéniségét.

A közös imádságot követő agapé után a testvérek mindkét helyszínen Slachta Margit írásai, parlamenti beszédei alapján kezdeményeztek beszélgetést a keresztény közéletiség mai helyzetéről, és arra a kérdésre keresték a választ a kültagokkal, meghívottakkal együtt, hogy Margit testvér lelkisége mit üzen a mai helyzetekben, hogyan ébresztheti fel keresztényekben a felelősségérzetet egy olyan légkörű társadalomban, ahol az egyszerű ember legtöbbször tehetetlennek érzi magát a rosszal, sőt a jók közömbösségével szemben is.

Tóth Ármin, Vasárnap

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.