Nagy László előadása a Katolikus Akadémián

A tudomány és a vallás részben hasonló témákkal foglalkozik: a világ, az élet, az ember eredete és jövője. Témái hasonlóak, sőt azonosnak mondhatóak, de teljesen más a módszerük a feltett kérdés vizsgálatára. Nagy László fizikus, egyetemi tanár december 12-i előadása azt a célt tűzte ki, hogy a nem fizikusokból álló közönségnek bemutassa: a tudományos világszemlélet és a vallásos hit nem állnak egymással ellenmondásban. Ez a tájékozottabbaknak nem meglepetés, ám a tudományos kérdések, újdonságokat nem követő, ugyanakkor elkötelezetten vallásos emberek egy része ma is azt hiszi, éles ellentét áll fenn a tudományos világ és az istenhit között. Az előadó célzott arra, hogy vita ma már talán csak a biológusok körében van, és néhány, különösen hevesen ateista tudóst leszámítva ma a természettudományok területén nincs olyan kutató, aki megrögzötten vallásellenes lenne, különösen azért nem, mert mára nyilvánvaló: tudományos módszerekkel sem állítani, sem cáfolni nem lehet Isten létét. – A szkeptikus olvasó erre legyinthet: akkor mire való erről előadást tartani?! Elsősorban azért fontos, mert egy mai hívő ember nem élhet úgy a világban, hogy nincs fogalma a tudomány mai álláspontjáról. Hiszen minden Isten melletti érve nevetséges lesz, ha avítt, lejárt, túlhaladott, a tudományos kutatások aktuális állásáról tudomást nem vevő nézeteket vall.

A fizikus szakterületéről vett sajátos, ugyanakkor a laikus közönség számára is követhető példákat mutatott be Nagy László, aki előadása egyik premisszájaként Niels Bohr állítását hozta: a világ tudományos és vallásos megközelítését komplementernek lehet tekinteni. A kvantummechanikai kutatások  „konyhájába” betekintést engedve arról szólt, tudományos módszerekkel sem számítható ki a jövő, s hogy helye van a véletlennek – vagy az isteni akaratnak: hogy melyiket választja az eredményeket értékelő ember, ez saját hitétől, meggyőződésétől függ. Ez pedig egybecseng azzal, amit a zsidóknak címzett levél is állít: a hit a nem látható dolgok bizonyítéka és a remélt dolgok biztosítéka (Zsid 11,1).

Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap

 

 

Cikk
A Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott főpásztora, Exc. és Ft. Dr. Jakubinyi György érsek folyó év február 13-án – Isten kegyelméből – betölti 80. életévét. Ez a jeles nap rendkívüli lehetőség mindannyiunk számára, hogy az emeritus érsek atyával közösen adjunk hálát a jó Istennek.
Cikk
Lelkigyakorlatos továbbképző lesz kántorok részére 2026. január 26-29. között Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban. A továbbképző január 26-án, hétfőn 15 órakor kezdődik. A résztvevőket arra kérik a szervezők, hogy 14 óráig érkezzenek meg, hogy a program kezdetéig szállásukat elfoglalhassák. (Részlet a X./2025 számú körlevélből)
Cikk
A 2025-ös Jubileumi Szentévünket bezárva a következő hét évben egészen a 2033-as rendkívüli szentévig, amikor a megváltásunk 2000. évét ünnepeljük, főegyházmegyénk a szentségeket választja egy-egy lelkipásztori év témájának. (Részlet a X./2025 számú körlevélből)