Nagy László előadása a Katolikus Akadémián

A tudomány és a vallás részben hasonló témákkal foglalkozik: a világ, az élet, az ember eredete és jövője. Témái hasonlóak, sőt azonosnak mondhatóak, de teljesen más a módszerük a feltett kérdés vizsgálatára. Nagy László fizikus, egyetemi tanár december 12-i előadása azt a célt tűzte ki, hogy a nem fizikusokból álló közönségnek bemutassa: a tudományos világszemlélet és a vallásos hit nem állnak egymással ellenmondásban. Ez a tájékozottabbaknak nem meglepetés, ám a tudományos kérdések, újdonságokat nem követő, ugyanakkor elkötelezetten vallásos emberek egy része ma is azt hiszi, éles ellentét áll fenn a tudományos világ és az istenhit között. Az előadó célzott arra, hogy vita ma már talán csak a biológusok körében van, és néhány, különösen hevesen ateista tudóst leszámítva ma a természettudományok területén nincs olyan kutató, aki megrögzötten vallásellenes lenne, különösen azért nem, mert mára nyilvánvaló: tudományos módszerekkel sem állítani, sem cáfolni nem lehet Isten létét. – A szkeptikus olvasó erre legyinthet: akkor mire való erről előadást tartani?! Elsősorban azért fontos, mert egy mai hívő ember nem élhet úgy a világban, hogy nincs fogalma a tudomány mai álláspontjáról. Hiszen minden Isten melletti érve nevetséges lesz, ha avítt, lejárt, túlhaladott, a tudományos kutatások aktuális állásáról tudomást nem vevő nézeteket vall.

A fizikus szakterületéről vett sajátos, ugyanakkor a laikus közönség számára is követhető példákat mutatott be Nagy László, aki előadása egyik premisszájaként Niels Bohr állítását hozta: a világ tudományos és vallásos megközelítését komplementernek lehet tekinteni. A kvantummechanikai kutatások  „konyhájába” betekintést engedve arról szólt, tudományos módszerekkel sem számítható ki a jövő, s hogy helye van a véletlennek – vagy az isteni akaratnak: hogy melyiket választja az eredményeket értékelő ember, ez saját hitétől, meggyőződésétől függ. Ez pedig egybecseng azzal, amit a zsidóknak címzett levél is állít: a hit a nem látható dolgok bizonyítéka és a remélt dolgok biztosítéka (Zsid 11,1).

Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap

 

 

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.