Nagy László előadása a Katolikus Akadémián

A tudomány és a vallás részben hasonló témákkal foglalkozik: a világ, az élet, az ember eredete és jövője. Témái hasonlóak, sőt azonosnak mondhatóak, de teljesen más a módszerük a feltett kérdés vizsgálatára. Nagy László fizikus, egyetemi tanár december 12-i előadása azt a célt tűzte ki, hogy a nem fizikusokból álló közönségnek bemutassa: a tudományos világszemlélet és a vallásos hit nem állnak egymással ellenmondásban. Ez a tájékozottabbaknak nem meglepetés, ám a tudományos kérdések, újdonságokat nem követő, ugyanakkor elkötelezetten vallásos emberek egy része ma is azt hiszi, éles ellentét áll fenn a tudományos világ és az istenhit között. Az előadó célzott arra, hogy vita ma már talán csak a biológusok körében van, és néhány, különösen hevesen ateista tudóst leszámítva ma a természettudományok területén nincs olyan kutató, aki megrögzötten vallásellenes lenne, különösen azért nem, mert mára nyilvánvaló: tudományos módszerekkel sem állítani, sem cáfolni nem lehet Isten létét. – A szkeptikus olvasó erre legyinthet: akkor mire való erről előadást tartani?! Elsősorban azért fontos, mert egy mai hívő ember nem élhet úgy a világban, hogy nincs fogalma a tudomány mai álláspontjáról. Hiszen minden Isten melletti érve nevetséges lesz, ha avítt, lejárt, túlhaladott, a tudományos kutatások aktuális állásáról tudomást nem vevő nézeteket vall.

A fizikus szakterületéről vett sajátos, ugyanakkor a laikus közönség számára is követhető példákat mutatott be Nagy László, aki előadása egyik premisszájaként Niels Bohr állítását hozta: a világ tudományos és vallásos megközelítését komplementernek lehet tekinteni. A kvantummechanikai kutatások  „konyhájába” betekintést engedve arról szólt, tudományos módszerekkel sem számítható ki a jövő, s hogy helye van a véletlennek – vagy az isteni akaratnak: hogy melyiket választja az eredményeket értékelő ember, ez saját hitétől, meggyőződésétől függ. Ez pedig egybecseng azzal, amit a zsidóknak címzett levél is állít: a hit a nem látható dolgok bizonyítéka és a remélt dolgok biztosítéka (Zsid 11,1).

Kép és szöveg Bodó Márta, Vasárnap

 

 

Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.