Dember 3–7. között romániai látogatáson volt Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke. A bíborost elkísérte Andrea Palmieri prelátus, a dikasztérium altitkára. Koch bíboros Bukarestben december 3-án, kedden találkozott Ioan Robu érsekkel, a romániai püspöki konferencia elnökével, együtt mutattak be szentmisét a székesegyházban.

Másnap Daniel ortodox pátriárkánál tett látogatást, majd Traian Băsescu államelnökkel találkozott. Koch bíboros a bukaresti egyetem teológia karának tanáraival is beszélgetett. December 6-án, Szent Miklós liturgikus ünnepén Balázsfalván vett részt a szent liturgián, amelyet Lucian Mureşan bíboros, a romániai görögkatolikus egyház nagyérseke vezetett. Koch bíboros is homíliát tartott, majd délután a gyulafehérvári ortodox érsekkel, Irineuval találkozott. Ezt követően du. fél négykor Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel folytatott negyvenperces beszélgetést. A gyulafehérvári főpásztor a Vatikáni Rádiónak számolt be a bíboros látogatásáról és találkozójukról. „Kurt Koch bíboros urat 2010-ben nevezte ki XVI. Benedek pápa az egységtitkárság élére, ő a független Svájc állampolgára, bedolgozta magát az ökumenizmus ügyeibe. Florentin Crihălmeanu kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus püspök a tanács tagja, ő hívta meg romániai látogatásra, hogy személyesen győződjön meg az ökumené állásáról.” A probléma eredete, ismertette a tényeket Jakubinyi érsek, hogy az ortodox egyház az ökumenikus dialógus során korábban kifogásolta, nem szívesen folytat párbeszédet az ortodox egyházból egykor kilépett görögkatolikusokkal, ők az „igazi katolikusokkal” akartak kapcsolatot. Időközben elfogadták a görögkatolikus egyházat, ám problémás helyzetek vannak. „A bíborosi látogatás célja felvenni a  kapcsolatot az ortodox egyházzal, de az is, hogy a konfliktushelyeket személyesen meglátogassa. Ilyen Nyárádtő is, az egyik a 17-ből", ahol a konfliktus a templom épülete körül van, hiszen az érvényes román állami törvény értelmében az 1948-as átvátel után az ortodox egyháznak vissza kellene szolgáltatnia azokat a templomokat, amelyeket a görögkatolikus egyház építtetett. Nyárádtőn az egykori épületre ráépítették az ortodox templomot, így bújtak ki a törvény teljesítése alól. „Nagyon szomorú tények ezek” – mondta Jakubinyi György érsek a Vatikáni Rádiónak adott interjúban, majd hozzátette: „a bíboros mint a párbeszéd embere a helyszínen megnézte ezeket a helyeket”. Meglátogatta a balázsfalvi görögkatolikus nagyérseket, Lucian Mureşant, ezt követően Gyulafehérváron az ortodox érseket is. „Utána udvariassági látogatást tett nálam is, így jött hozzánk a bíboros. Eredményeket ilyenkor nem lehet lemérni” – mondta el Jakubinyi érsek. Felidézte, 1999-ben mennyire fájt, hogy II. János Pál pápa romániai látogatása során nem jöhetett Erdélybe, de kiemelte: a látogatásnak nagy hatása volt, azt követően „megváltozott az ortodoxok katolikus-képe, s ez nagyon jó. A mostani látogatás célja is ez volt.” (Forrás: Vatikáni Rádió)

 

Kép forrása: arcb.ro

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.