Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, vasárnap egy szívvel ünnepeltek Székelykeresztúr és környékének katolikusai, valamint a főesperesi kerület papsága: a templombúcsún ünnepélyesen tett esküt az újonnan megválasztott egyháztanács. Az egyházközség legnagyobb saját ünnepén a zsúfolásig megtelt, majd’ félévezredes istenházában a főcelebráns és szónok, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános arra buzdított: emeljük tekintetünket a szent keresztre. Amely jel, és tanúsítja: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”. Mi kit látunk a Golgota ormán? Akarjuk-e látni Krisztust? Milyennek akarjuk látni? Ki Ő számunkra? Felhívta a figyelmet a bitófából a megváltás szimbólumává vált kereszt üdvtörténeti jelentőségére és annak életünkben betöltött egzisztenciális szerepére. „Bármennyire is nehéz az életünk, vigasztaljon az a remény, hogy ha Krisztussal szenvedünk, Vele együtt célba is érünk. Átvezet a csatatereken és kórházakon; minden falun, városon és országon, minden családon.” Út a szenvedés elviseléséhez, az Ő dicsőségének látásáig. Hogy királyi útján Isten szeretetéhez mágnesezzen. A homília  után hűségesküt tettek az újonnan megválasztott egyháztanács tagjai. A testület megbízása három évre szól. A főespres a köszöntés  mellett az egyház nevében is köszönetet mondott a szolgálatot vállaló egyháztanácsosoknak; kitartást és örömteli munkát kívánva nekik a szeretet és béke Istenétől. A szentmise végén Kovács Péter plébános hálát adott a búcsús napért és a közös  ünneplésért.
M. M., Udvarhelyi Híradó, 2014. szeptember 16.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.