Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, vasárnap egy szívvel ünnepeltek Székelykeresztúr és környékének katolikusai, valamint a főesperesi kerület papsága: a templombúcsún ünnepélyesen tett esküt az újonnan megválasztott egyháztanács. Az egyházközség legnagyobb saját ünnepén a zsúfolásig megtelt, majd’ félévezredes istenházában a főcelebráns és szónok, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános arra buzdított: emeljük tekintetünket a szent keresztre. Amely jel, és tanúsítja: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”. Mi kit látunk a Golgota ormán? Akarjuk-e látni Krisztust? Milyennek akarjuk látni? Ki Ő számunkra? Felhívta a figyelmet a bitófából a megváltás szimbólumává vált kereszt üdvtörténeti jelentőségére és annak életünkben betöltött egzisztenciális szerepére. „Bármennyire is nehéz az életünk, vigasztaljon az a remény, hogy ha Krisztussal szenvedünk, Vele együtt célba is érünk. Átvezet a csatatereken és kórházakon; minden falun, városon és országon, minden családon.” Út a szenvedés elviseléséhez, az Ő dicsőségének látásáig. Hogy királyi útján Isten szeretetéhez mágnesezzen. A homília  után hűségesküt tettek az újonnan megválasztott egyháztanács tagjai. A testület megbízása három évre szól. A főespres a köszöntés  mellett az egyház nevében is köszönetet mondott a szolgálatot vállaló egyháztanácsosoknak; kitartást és örömteli munkát kívánva nekik a szeretet és béke Istenétől. A szentmise végén Kovács Péter plébános hálát adott a búcsús napért és a közös  ünneplésért.
M. M., Udvarhelyi Híradó, 2014. szeptember 16.

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.