Nemcsak az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium alapításának huszadik évfordulóját ünnepelték vasárnap a gyimesiek, hanem az új tanév kezdetét, egy új szakiskolai osztály indulását és a tornaterem elkészültét is. Az ünnepen több magyarországi egyházi- és világi elöljáró is részt vett.

Vasárnap fél tíztől a Komjáti templomnál fogadták a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium négyes ünnepére – az iskola huszadik évfordulójára, a tanévkezdésre, a tornaterem megáldására és az új szakiskolai osztály indítására – érkező vendégeket. Onnan lovakkal és szekeres fogatokkal vonultak a gimnázium udvarára, amely tíz óra után benépesedett az ünneplő szülőkkel, nagyszülőkkel, csángó és székely népviseletbe öltözött diákokkal. A vendégek Szent Erzsébetről hallhattak zenés, verses összeállítást az iskola diákjainak előadásában.

A kezdetekről

Az öregek jó tanácsát észben tartva – az először látogatott templomokban kért kívánságokat teljesíti a jó Isten – indult el a Szent földre 1994-ben Berszán Lajos atya. Az iskola alapítója útja során minden kegyhelyen ugyanazt kérte, hogy Gyimes-völgyének lehessen katolikus iskolája. Hazatérése után látta, hogy nem hagyták jóvá iskolaépítési kérésüket, emiatt felkereste az illetékes hatóságokat, akkor pedig már senki nem mondott neki nemet, így abban az évben a tanévet iskolaépület nélkül ugyan, de harmincas létszámmal elkezdhették. Azt követően – a sok jóakaratú ember segítségével – az elmúlt években megsokszorozódott a diákok száma, ahogyan a rendelkezésre álló épületeké, termeké is – elevenítette fel a kezdeteket az iskolaalapító a tanévnyitó szentmise előtt. Berszán atya megköszönte mindazok segítségét, akik hozzájárultak az eddigi építkezésekhez, fejlesztésekhez.

A teljesség megélésére nevelnek

A szentmisét celebráló Kiss-Rigó László szeged-csanádi egyházmegyés püspök prédikációjában kiemelte, a katolikus iskolák feladatai közé tartozik, hogy a felnövekvő nemzedéket az élet teljességének megélésére neveljék. A diákokat arra kérte, az iskola befejezte után is a tanultak szerint cselekedjenek. Az ünnepi szentmisét követően Grezsa István, a magyar miniszterelnöki hivatal munkatára tolmácsolta Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szavait. Értékelte Berszán Lajos atya iskolaépítő tevékenységét, amely által magyarul tanulhatnak együtt a moldvai és gyimesi csángó, illetve a székely gyermekek is.

Megköszönték Berszán atya munkáját

Felszólalt Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is, aki törekvései – iskolaalapító tevékenysége – miatt Bosco Szent Jánoshoz hasonlította Berszán Lajos atyát. Arra kérte a fiatalokat, hogy az iskolában tanultakat – a hitet, a kereszténységet, Krisztus követését – őrizzék meg, éljenek aszerint. Végezetül a község polgármestere, Tímár Zsombor László köszönte meg Berszán Lajos atya munkáját és az őt segítők felajánlásait, amelyek révén mostanra már egy korszerű intézménnyel gazdagabb a település.

Megáldották a tornatermet

A tornaterem épületét Soltész Miklós és Kiss-Rigó László nyitotta meg a nemzetszínű szalag elvágásával, majd az püspök kért áldást az épületre és használóira. A megnyitót követően az ünneplő közösség egy tornabemutatót és egy futballmérkőzést is megtekinthetett az eddig még sporttevékenységekre nem használt teremben.

Kömény Kamilla, Székelyhon,  2014.09.14.

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.