ADVENTI LÁMPÁS (Fénygyújtó gondolatok napról napra)

Tamás József nyugalmazott segédpüspök gondolatai

December 19. Advent 4. vasárnapja
Karácsonyhoz közeledve fel szoktuk keresni szeretteinket, jó barátainkat, ismerőseinket üdvözlőlapunkkal vagy esetleg személyesen is. Ünnepi jókívánságainkat vagy ajándékunkat juttatjuk el így hozzájuk. Az irántuk való szeretet, megbecsülés késztet erre. A Boldogságos Szűzanya példáját követve teszi ezt a keresztény ember. Vállalva a többnapos utat látogatta meg ő a rokonát, Erzsébetet, miután megtudta Gábor angyaltól, hogy Isten kegyes volt hozzá és gyermekkel ajándékozta meg őt is. E látogatás mindkettőjüknek mily nagy élményt jelentett. Ilyen nagy élménnyé lehet a mi karácsonyi látogatásunk is, amelynek során templomainkban, ünneplésünkben az értünk földre szállt Úrral találkozunk és azok is, amelyeken szeretetünkön keresztül mieinkkel, embertársainkkal találkozunk. Keljünk hát útra a Szűzanyával, hogy találkozva az Úrral és embertársainkkal, részesedjünk e szent napok kegyelmi ajándékaiból.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.