ADVENTI LÁMPÁS (Fénygyújtó gondolatok napról napra)

Tamás József nyugalmazott segédpüspök gondolatai

December 19. Advent 4. vasárnapja
Karácsonyhoz közeledve fel szoktuk keresni szeretteinket, jó barátainkat, ismerőseinket üdvözlőlapunkkal vagy esetleg személyesen is. Ünnepi jókívánságainkat vagy ajándékunkat juttatjuk el így hozzájuk. Az irántuk való szeretet, megbecsülés késztet erre. A Boldogságos Szűzanya példáját követve teszi ezt a keresztény ember. Vállalva a többnapos utat látogatta meg ő a rokonát, Erzsébetet, miután megtudta Gábor angyaltól, hogy Isten kegyes volt hozzá és gyermekkel ajándékozta meg őt is. E látogatás mindkettőjüknek mily nagy élményt jelentett. Ilyen nagy élménnyé lehet a mi karácsonyi látogatásunk is, amelynek során templomainkban, ünneplésünkben az értünk földre szállt Úrral találkozunk és azok is, amelyeken szeretetünkön keresztül mieinkkel, embertársainkkal találkozunk. Keljünk hát útra a Szűzanyával, hogy találkozva az Úrral és embertársainkkal, részesedjünk e szent napok kegyelmi ajándékaiból.

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.