Csíkcsicsó
Postacím:
537297 – Ciceu, nr. 152., jud. Harghita

Csíkcsicsó

Páduai Szent Antal, plébánia
Szolgálatot teljesít
Kántor: Gombos Zoltán Csaba

Csicsó egyházilag a 11–12. században a Szent János-templom körül elterülő Tordafalvához tartozott. Miután Tordafalvát 1694-ben a tatárok felperzselték, a vezetést Delne tízes vette át. Delne fennhatósága alá került Csicsó is 1783-ig, amikor 562 lélekkel levált és vállalta a külön plébánia fenntartását. A Szent János-templom Delne, Pálfalva és Csicsó közös temploma volt. Delne és Csicsó között található Csicsóhegye, melyet az 1880-as évekig erdő borított. A falu lakossága innen látta el magát építőanyaggal és tüzelővel, amíg ki nem irtották. Régebb az Olt keleti partján 2 km szélességű láp húzódott, ahol csak kemény, hideg télben lehetett közlekedni. 1810–1830 között építették Szőcs Antal plébános vezetésével a község legfontosabb útját az Olt felé a lápon át. Az úttest két oldalán kiépült Újfalu rövidesen a falu legnagyobb tízesévé vált. Csíkcsicsóban egyetlen templom van. Oszlopos: nyugati része kápolna volt az 1300–1400-as évektől. Ezt az 1700-as években, a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai, végleges formáját 1839-ben kapta Szőcs Antal plébánossága alatt. Mellé épült a plébánia, kántortanítói lakás gazdasági épületekkel, 1847-ben pedig a templommal szemben sikerült felépíteni a ma is álló felekezeti iskolát. Csíkcsicsó ősi lakossága székely-magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A falu lakossága nagyon sok történelmi eseményt átélt. Harcolt a tatárok ellen, szembeszállt az évszázados török uralom kegyetlenkedéseivel, hitének megvédéséért harcolt a többi székely falu lakosaival együtt a Tolvajos tetőn 1567-ben. A madéfalvi mészárlás is érintette a falu életét, mert az osztrák dragonyosok Csaracsóban voltak elhelyezve, és a település nagy része a harcok közepette elpusztult. A II. világháború is megviselte a falut, s mivel a kollektivizálás csoportos ellenállást eredményezett, 1959. október 4-én több személyt is letartóztattak. A község 1952-ig önállóan működött, utána Madéfalvával együtt Hargita község néven szerepelt. Az 1968-as megyésítéskor a szomszédos három faluval együtt (Madéfalva, Rákos, Göröcsfalva) Madéfalva község része. A változás után, 2002-ben vált le Madéfalvától és lett újra önálló község polgármesteri hivatallal.

Örökös szentségimádási nap: április 26.
Szentmisék: hétfőn és csütörtökön 19 (télen 18) órakor, kedden, pénteken és szombaton reggel 7 órakor, elsőpénteken 19 (télen 18) órakor. Vasárnap: 8; 11 és diák- és ifjúsági szentmise 19 (télen 18) órakor.
Cikk
Kedves Fiatalok! Hozzátok intézett első üzenetem elején mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani nektek. Köszönöm az örömöt, amely sugárzott belőletek, amikor jubileumotok alkalmából eljöttetek Rómába, és köszönet illeti azokat a fiatalokat is, akik a világ minden tájáról imádságban csatlakoztak hozzánk.
Cikk
A Romániai Görögkatolikus Szinódus Claudiu-Lucian Pop kolozsvári püspököt választotta meg a Fogaras-Gyulafehérvári Görögkatolikus érsek-metropolita székébe. A választást XIV. Leó pápa megerősítette.
Cikk
Idén is megszervezésre kerül a Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjainak hétvégéje. A hétvége jó lehetőséget kínál azon középiskolás (IX-XII. osztályos) fiúk számára, akikben már megfogalmazódott a papi hivatás lehetősége.