Csicsó egyházilag a 11–12. században a Szent János-templom körül elterülő Tordafalvához tartozott. Miután Tordafalvát 1694-ben a tatárok felperzselték, a vezetést Delne tízes vette át. Delne fennhatósága alá került Csicsó is 1783-ig, amikor 562 lélekkel levált és vállalta a külön plébánia fenntartását. A Szent János-templom Delne, Pálfalva és Csicsó közös temploma volt. Delne és Csicsó között található Csicsóhegye, melyet az 1880-as évekig erdő borított. A falu lakossága innen látta el magát építőanyaggal és tüzelővel, amíg ki nem irtották. Régebb az Olt keleti partján 2 km szélességű láp húzódott, ahol csak kemény, hideg télben lehetett közlekedni. 1810–1830 között építették Szőcs Antal plébános vezetésével a község legfontosabb útját az Olt felé a lápon át. Az úttest két oldalán kiépült Újfalu rövidesen a falu legnagyobb tízesévé vált. Csíkcsicsóban egyetlen templom van. Oszlopos: nyugati része kápolna volt az 1300–1400-as évektől. Ezt az 1700-as években, a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai, végleges formáját 1839-ben kapta Szőcs Antal plébánossága alatt. Mellé épült a plébánia, kántortanítói lakás gazdasági épületekkel, 1847-ben pedig a templommal szemben sikerült felépíteni a ma is álló felekezeti iskolát. Csíkcsicsó ősi lakossága székely-magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A falu lakossága nagyon sok történelmi eseményt átélt. Harcolt a tatárok ellen, szembeszállt az évszázados török uralom kegyetlenkedéseivel, hitének megvédéséért harcolt a többi székely falu lakosaival együtt a Tolvajos tetőn 1567-ben. A madéfalvi mészárlás is érintette a falu életét, mert az osztrák dragonyosok Csaracsóban voltak elhelyezve, és a település nagy része a harcok közepette elpusztult. A II. világháború is megviselte a falut, s mivel a kollektivizálás csoportos ellenállást eredményezett, 1959. október 4-én több személyt is letartóztattak. A község 1952-ig önállóan működött, utána Madéfalvával együtt Hargita község néven szerepelt. Az 1968-as megyésítéskor a szomszédos három faluval együtt (Madéfalva, Rákos, Göröcsfalva) Madéfalva község része. A változás után, 2002-ben vált le Madéfalvától és lett újra önálló község polgármesteri hivatallal.
Adresă:
537297 – Ciceu, nr. 152., jud. Harghita
Serviciu
Cantor: Gombos Zoltán CsabaZi de adorație perpetuă: április 26.
Sfintele liturghii: hétfőn és csütörtökön 19 (télen 18) órakor, kedden, pénteken és szombaton reggel 7 órakor, elsőpénteken 19 (télen 18) órakor. Vasárnap: 8; 11 és diák- és ifjúsági szentmise 19 (télen 18) órakor. 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.