Az Új Év magával hozza az új kezdet lehetőségét is. Jó alkalom, hogy fontolóra vegyük mit hibáztunk el, mit kellene a jövőben másképp tennünk. A megújulást, az újrakezdést a történelem egyenesére írjuk. Megértünk a megújulásra. Csalódunk azonban ha a megújulást, a változást csak kívülről nézzük. A változáshoz mindenkinek hozzá kell járulni a maga területén: család, közösség, munkahely, stb... A kapu mindannyiunk előtt nyitva áll, kérdés, hogy van-e bennünk bátorság, hogy átlépjük a megújulás kapujának a küszöbét.

Még fülünkben cseng Főpásztorunk karácsonyi üzenete: „Kérem Kedves Híveimet, hogy ne a sajtóra, ne állítólagos, ellenőrizhetetlen magánkinyilatkoztatásokra stb. hallgassanak, hanem úgy, ahogy azt a keresztségi fogadásban – nevünkben – ígérték keresztszüleink, a bérmáláskor már mi magunk tudatosan megismételtük, hogy a Katolikus Egyház tanítását követjük. A régiek nagyon szépen fogalmazták meg nagyanyáink imakönyvében: „Hiszem mindazt, amit Katolikus Anyaszentegyházam hinnem elébem ád.” Az Úr Jézus mennybemenetelkor nem adott Szent Apostolai kezébe kis katekizmust, hanem élő Egyházat alapított, rábízta az Örök Élet igéinek hirdetését: „Aki titeket hallgat, engem hallgat.” (Lk 10,16) Elküldte a Szentlelket, aki „elvezet benneteket a teljes igazságra.” (Jn 16,13) Ezért mi öntudatos katolikusok csak Anyaszentegyházunk hivatalos tanítására hallgatunk, és azt követjük”.

Húzzuk együtt a hálót...ne adjunk teret a Sátánnak, aki mint ordító oroszlán körbejér, és keresi, hogy kit nyeljen el. Erősen álljunk neki ellen a hitben /vö. 1Pét 5,8-9/. Ne hagyjuk hogy ritkuljon körülöttünk a megértésnek, a szolidaritásnak, az egymásért vállalt áldozatvállalásnak a levegője. Ne engedjük, hogy gyengüljenek az összetartozás szálai. A 2015-ös évben is küldetésünk van egymáshoz. Meg kell fognunk egymás kezét, hogy együtt tudjunk szembefordulni a bizalmatlansággal, a szeretetlenséggel, a közönnyel. Felelősek vagyunk egymásért, családjainkért, városainkért és falvainkért, nemzetünkért...a nehéz helyzetben lévő felebarátaink anyagi, lelki, intellektuális felemeléséért. Sokszor imádkozzuk: „Áldjon meg az Isten, minden szenvedő, jövő-magot vető, béke-szerető, vendék-szerető, igaz magyar embert ” Dsida J.: Emlékül

A fölséges és dicsőséges Isten áldását és a Csíksomlyói Segítő Szűzanya közbenjárását kérve kezdjük az új esztendőt, igaz hittel és közös erőfeszítéssel.

Urbán Erik OFM

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.