Szent Miklós Plébánia és a Caritas az idősekért, betegekért

A székelyudvarhelyi Szent Miklós-hegyi plébániatemplomban az idősek és betegek kiemelt alkalmát Mátyás Károly főesperes-plébános a szeretet vasárnapjának nevezte. Hiszen segítséggel azok a testvéreink is eljutottak a templomba és részesültek a betegek szentségében, akik előrehaladott koruk, nehéz sorsuk vagy betegségük miatt talán csak az év egyetlen napján vehetnek részt szentmisén.

A szentmisét elsősorban értük ajánlották fel, de azokért is, akik nem lehettek közöttük. A főesperes az egyházközség plébánosaként arra buzdította a részvevőket, hogy „lássuk be idős szeretteinkkel szemben elkövetett bűneinket, mulasztásainkat, szeretetlenségünket, és imádkozzunk azért, hogy a továbbiakban – hátralévő napjaikban és éveikben – nagy szeretettel, türelemmel és hálával viseltessünk irántuk.”

Hol születik a szeretet?

Homíliájában a főesperes kifejtette: „Az Úr, Jézus gyakran beszélt a szeretetről, de Ő sohasem állt meg a szavaknál. Mert a szeretetet semmiféle szociális törvénnyel vagy igazságossággal nem lehet helyettesíteni. A szeretet szava csakis tettekkel hitelesíthető. Hála Istennek, hogy ezt manapság kezdik végre belátni. A szeretet nem az anyagból és nem is emberi okoskodásból születik. Ott születhet, ahol az ég a földdel érintkezik, ahol Istenből, a végtelen szeretetből meríthet az ember: a betlehemi jászolban, ahol Isten gyermekmosollyal jelent meg a földön; a pusztában, ahol Isten Fia szánja a tömeget, s az éhezőket jóllakatja kenyérrel és hallal, majd pedig saját testével és vérévelés, valamint ott, ahol Jézus nem száll le a keresztről, pedig megtehetné. Ott születik a szeretet, ahol a lándzsa átjárja szívét, hogy mindenki rajta keresztül utat találjon.

Szentkenet

A szentség kiszolgáltatásának bevezető szertartását követően és a keresztségi fogadalom megújítása után százharminckilenc hatvan év feletti vonult az oltárok elé, hogy felvegye a betegek kenetét. Előbb a homlokukat, majd mindkét tenyerüket kereszt alakban megkente a pap a betegek olajával. Majd egy-egy emlékképet kaptak ajándékba, továbbá egy kék színű, a Mária-évre emlékeztető rózsafüzért és egy gyertyát. Kívánva, Krisztus jelképe, a hit fénye mutasson utat életükben; a szenvedésben, a halálban nyújtson erőt, vigaszt és adjon üdvösséget.

A nap üzenete: ahol szeretet születik, ott végül visszavonul maga az ember is, hogy helyet adjon az Istennek. „Hűség, szeretet, megbocsátás, kitartás” – ez az idei, a keresztény családokról szóló szinódus útravalója is. Zárásképpen együtt imádkoztak mindazok lelki üdvéért, akik elköltöztek az élők soraiból. Az ünnepi szentmisén közreműködött a Musica Sacra Kamarakórus Rózsa Imre kántor vezényletével, Szűcs Olcsváry Gellért színművész pedig verssel köszöntötte a nap kedvezményezettjeit.

Fotó: Barcsa István

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2014. október 28.

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.