Idén ünnepli a Csíksomlyói Passió Csoport húsz éves jubileumi évfordulóját. A passiót először 1996 virágvasárnapján mutatták be a helybéli fiatalok Svella Adél balett-tanárnő rendezésében. A következő tíz évben az előadás mindig két helyszínen volt látható: virágvasárnap a csíksomlyói kegytemplom előtt és pünkösdszombaton a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregben a Hármashalom oltárnál.


Passiójáték a kegytemplom előtti téren 2006 előtt (a Csíksomlyói Passió Csoport archív felvétele)

A hazai előadásokon kívül az időközben 60 főre gyarapodott csíksomlyói passiósok több országban is bemutatták Krisztus szenvedéstörténetet: Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában, Németországban és Franciaországban.


A passiójátékosok 2014-ben és 2015-ben már tartottak ünnepélyes virágvasárnapi bevonulást (Fotó: Iochom Zsolt)

2006 után a csapat tagjainak különböző elfoglaltságai miatt megszakadt az előadások sorozata. Három évvel ezelőtt született meg a gondolat, hogy a húsz éves évfordulóra a csoport felelevenítse a passiójátékot, így hosszas készülődés és új tagok toborzása után 2016. március 20-án, virágvasárnap délelőtt fél 11-kor a csíksomlyói kegytemplom előtti tér ismét helyszíne lesz az 1700-as évekre visszamenő hagyománnyal rendelkező passiójátéknak.

 

Összeállította:
Borsodi L. László

ferences sajtóreferens

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.