Sarlós Boldogasszony napján tartották Futásfalván a fogadalmi búcsút, amin idén is több száz zarándok vett részt. A szabadtéri oltárnál Ft. Tamás József püspök celebrált misét.
Szép számban voltak jelen papok is a búcsús szentmisén
A délelőtt 11 órakor kezdődő szentmisére már több udvarhelyszéki, csíkszéki és erdővidéki keresztalja érkezett meg a futásfalvi kegytemplomhoz, ami a Csíksomlyói Szűzanya-szobor hű mását őrzi. A zarándokok a az egyházi hajlék kertjében megtartott szentmisén vettek részt, aminek idén is Ft. Tamás József püspök volt a főcelebránsa. A környékbeli papság segédletével lezajlott szentmisén Kovács Gábor kovásznai plébános, címzetes esperes mondott prédikációt.
A fürdővárosi plébános történelmi mondanivalóval töltött beszédében a Szűzanya segítségét kérte ahhoz, hogy a magyarság megszabaduljon a rabigától, és az évszázadok óta tartó balszerencse-sorozattól. A plébános szerint a Szűzanya a magyarság számára olyan, mint esős idő után a napsugár: reményt kelt a szívekben, erőt ad a csüggedők, a mogorvák és a depressziósok számára. Kovács Gábor Sík Sándor költő Az Andocsi Máriához című versének sorait idézve kérte, hogy ne kelljen a magyarok tovább az idegenek nevetését eltűrniük, az idegentől kapott kenyéren és són éljenek és hogy ne kelljen magyar kezek „régi rögön új uraknak” a ,magyar nép hegye-völgyén szántsanak.
A rétyi fúvószenekar közreműködésével tartott szentmise végén Tifán Lajos helybeli plébános a pár éve elhunyt paptestvéreire, így Bálint Lajos érsekre, egykori futásfavifalvi plébánosra, Jáki Teodóz Sándor atyára, a csángók apostolára és Kelemen Antalra, a rétyi fúvószenekar néhai vezetőjére emlékezett. Érdemes megjegyezni, hogy Jáki atya halála óta a futásfalvi búcsún a népviseletbe öltözött csángó katolikusok már nem vesznek részt.
A fogadalmi búcsú körmenettel ért véget, a tömeg az egyházi zászlókat vivő férfiakkal, a fatimai Szűzanya szobrának másolatát vivő székely ruhás lányokkal az élen megkerülte a kegytemplomot.
Bartos Lóránt, Székelyhon.ro, 2014.07.03.
A Szűzanya megtartó ereje
Fogadalmi búcsú Futásfalván
A háromszéki Szűzanyaként is ismert, az 1856-ban épített istenházában őrzött, értékes kegyszobornak köszönhetően az egyházmegyei hatóság 1992-ben nyilvánította a templomot és a környékét zarándokhellyé, és Sarlós Boldogasszony napjára, július 2-ára fogadalmi búcsút engedélyezett, amelyet 1993 óta minden évben megtartanak. Idén sem volt ez másként, hála Tifán Lajos plébános kitartó munkájának: a templomkertben berendezett szabadtéri oltárnál a szentmisét nm. és ft. Tamás József püspök tartotta a környékbeli papság koncelebrálásával. A szertartás ünnepélyesebbé tételéhez a Maksai József tanár által vezényelt rétyi fúvószenekar is hozzájárult, akik minden évben jelen vannak a fogadalmi búcsún. A szentmise elején felszólaló püspök a Boldogságos Szűzanya hitét állította példaként a hallgatóság elé. Idén nt. Kovács Gábor kovásznai plébános, címzetes esperes mondott prédikációt.
– Jóleső érzés, hogy ezen kicsi székely faluban, ahol még a fenyvesek vigasztalnak, ahol még szorgos kezek dolgoznak, Isten áldását kérjük. Évről évre a kedves futásfalvi hívek, a kedves futásfalvi paptestvér, egy kicsi közösség kéri az ég királynőjét – ahogy Szent István királyunk kérte –, fohászkodik hozzá ezeréves hazánknak hitéért, áldott örökségéért. Ma az Úristen a drága Szűzanya közbenjárásával szép időt is adott. Megüli a lelkünket a hosszas esőzés, a borongós idő. Mogorvák leszünk, csüggedettek és depressziósak. Kell egy kicsi napsugár. A mi hitéletünkben ilyen napsugár a Szűzanya tisztelete” – mondta felvezetőjében a kovásznai egyházi méltóság.
Az esperes a magyar népet sújtó évezredes balszerencse-sorozat megszűnéséért imádkozott, a tatárjárást, mohácsi vészt, 1849-et és Trianont túlélt magyar nemzet felemelkedéséért, idegenek által ránk erőszakolt rabiga levetésének lehetőségéért fordult a Szűzanyához, kapcsolva ehhez Sík Sándor Az andocsi Máriához írt, a prédikációjához találó versét: „Idegenek megnevetik / Drága magyar szónkat, / Idegentől kéregetjük / Kenyerünket, sónkat. / Magyar kezek szántogatnak, / Régi rögön új uraknak, / Néped hegye-völgyén. / Más arat, hol mi vetettünk. / Jövevények, szolgák lettünk / Úr-apáink földjén. / Boldogasszony, ezer évig / Édesanyánk voltál, / Eleink, ha hozzád sírtak, / Hozzájuk hajoltál: / Száz ostorral ostorozzon, / Csak ez egyért, Boldogasszony, / A jó Krisztust kérd meg: / Négy-víz-parton, három-hegyen / Mindörökké magyar legyen / A máriásének.
Az elbocsátó áldás előtt Tifán Lajos a néhai Bálint Lajos ny. érsekre, valamikori futásfalvi plébánosra, a másfél évvel ezelőtt elhunyt Jáki Teodóz Sándor atyára, a csángók apostolára és a két évvel ezelőtt elhunyt Kelemen Antal karnagyra emlékezett, majd a nemzeti imáink hangoztak el.
A szentmise végén a több száz fős tömeg templomi zászlókkal és a fatimai szűzanya szobrának másolatával az élen megkerülte a kegytemplomot, a tizenkét stációs Golgota végigjárása kimaradt az idei búcsú programjából.
Bartos Lóránt, hirmondo.ro, 2014. július 3.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
