Az év minden bizonnyal leglelkesebb szentmiséjén vettek részt vasárnap este mindazok, akik a gyalogos zarándokokkal együtt adtak hálát a pünkösdi út kegyelmeiért a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.
Hűvös, borongós, de napsütéses időben négyszázharmincnyolc Udvarhely környéki és Magyarországról hozzájuk csatlakozott búcsújáró indult el péntek reggel az apostolok lovain a Kis Szent Teréz-plébániatemplomtól. Az indító szentmisén buzdításában Lukács János Magyarországon élő jezsuita szerzetes, noviciusmester kifejezte: milyen mély barátságok születnek a zarándokúton. Legmélyebben összekötheti sorsukat, ha céljaikból, szándékaikból, felajánlásaikból valamit meg tudnak mutatni egymásnak az egy
úton járók.
Pünkösdkor az Isten maga az, aki megeleveníti vágyainkat, amelyeket az út letisztít. Imakérelme: minden lépéssel szitálja meg a különböző vágyakozásokat, az maradjon, amely a legtisztább, amely legegyértelműbben vezet Isten felé. A Szűzanya oltalmába ajánlott zarándoklat méltó cél, hiszen neki legnagyobb vágya az volt, hogy fiával lehessen. Különleges utakon valósult meg, és
életében be is teljesedett. Ezért nevezzük Boldogasszonynak. A vezető, bátorító Lélekre figyelve bizalommal adhatjuk át magunkat Neki.
A szentmisén imádkoztak mindazokért, akik bárhonnan elindultak és Csíksomlyó felé tartanak; akik csak lélekben kísérhetik a zarándoklókat.
Hosszan szállt az énekszó
Szombat reggel hat százhetvenketten indultak együtt a Hármaskereszttől Csíksomlyóra. Vasárnap pedig kétszázkilencvenöten indultak haza. A visszaúton hozzájuk csatlakozókkal tették meg az utolsó kilométereket. A templom előtt virággal várakozók hamar meghallották a gyalogosan érkezők hálaadó énekét, majd örömkönnyektől csillogó szemmel kapcsolódtak be a régi székely himnuszba.
A hálaadó szentmise elején Botár Gábor plébános nyomatékosította: a zarándokok imáit Isten meghallgatja. Vasárnap reggel egyikük sms-ben jelezte a lelkipásztornak: nagyon tűz a nap, a szentmisén foglalja imába a visszaúton járókat. Ők a megmondhatói, Medárd-napján hányszor volt eső! Balla Barnabás Hargitafürdőn szolgáló pálos szerzetes kedves humorral szólt mindazokhoz, akik napjainkban is tudnak áldozatot vállalni. Az öröm könynyei, a mosoly és az út viszontagságait feledtető öröm láttán megdöbbent: nem a fájdalom,
a nehézségek, az áldozat súlya látszott az arcokon, hiszen amit végigéltek, annak értelme, célja volt. A lényeges dolgokra figyeltek, nem cipelték a fölösleges terheket. De az igazi zarándoklat most kezdődik – emlékeztetett a pálos atya. A rosszat javítva, a jót gyakorolva tegyenek tanúságot arról, amiért zarándokoltak. A Csíksomlyón megtapasztaltak után arról tegyenek bizonyságot, akitől az erőt kapták.
A Szentlélek ünnepén szűnni nem akart az énekelt imádság a Hálaluja ifjúsági ének-zene csoport közreműködésével.
Fotó: Fülöp Attila
Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2014. június 10.
