Bereck

Már 1332-ben temploma volt. A pápai tizedjegyzék Beze, Bere néven írja, de 1426-ban Bereckfalvaként szerepel, mint a határvidék védelmét biztosító hely és előjogokkal felruházott kenézség. Első temploma a mostani temetőben volt. A második templomot a központban építették, torony nélkül. A tornyot külön emelték 1569-ben, 1764-ben pedig új tornyot építettek mellé. Az 1802-es földrengés a templomot annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A templomot 1803–10 között, a tornyot pedig 1818-ban újraépítették.
A templom barokk utáni, neoklasszicista stílusban épült.
A földrengés 1977-ben és 1990-ben is a legnagyobb mértékben a templomot érintette. Az első komolyan megrongálta a tornyot. A második földrengés után a Főhatóság csak úgy ígért támogatást, ha a tornyot a templomtól elválasztják. Így is történt. A kornak megfelelően 2003-ban ravatalozóházat is épített az egyházközség. A plébánia épülete 1838-ban épült Bogdán pap idejében. 1426-ban János Zsigmond király szászokat telepített be és városi kiváltságot adott. Fejlődése a városi rangra emelés után kezdődött. A határszéli őrhely tovább fejlődött, helytálló szolgálatával és kereskedelmi közvetítésével szerzett hírnevet. Lakói fakitermeléssel, -feldolgozással, fuvarozással is foglalkoztak a földművelés mellett. A község szülötte a ’48-as hős, Gábor Áron.