Etéd a középkorban Küsmöd anyaegyházhoz tartozott. 1332-ben a pápa tizedjegyzékben Kusmend néven szerepel. A reformáció idején az etédiek is, a szomszéd falvak lakóihoz hasonlóan, reformátusok lettek. Az 1780-as években visszatértek régi vallásukhoz, s 1783-ban már saját plébániával rendelkeztek. A korábban a Firtos várában székelő minoriták Etédre költöztek, s ők vezették a plébániát. 1793-ban a faluban nagy tűzvész pusztított, s a szerzetesek kénytelenek voltak elköltözni a Korond végében levő Árcsóra, innen látták el az etédi hívek lelkigondozását. Imaházat, majd kápolnát építettek, Vitos Mózes plébános pedig 1875-ben templomot. Ettől kezdve állandó helyben lakó papjuk volt. Az utolsó plébános Bányász József minorita atya volt 1980-ig. Egy ideig Atyháról, ma pedig Székelykeresztúrról látják el.
Postacím:
537005 – Atid, nr. 344., jud. Harghita
Örökös szentségimádási nap: március 3.
Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát.
Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.