Csíkszentkirály
Postacím:
537265 – Sâncrăieni, nr. 602., jud. Harghita

Csíkszentkirály

Szent István király, plébánia
Szolgálatot teljesít
    • T.
    • segédlelkész
    • az alcsíki főesperesi kerület cigánypasztorációért felelős lelkipásztora
Kántor: Léstyán László

Az idős lakosság egy csíkszentkirályi korabeli fatemplom emlékét őrzi, melynek létezése hitelesnek tekinthető. A román stílusú kőtemplom a 13. században épült. A pápai tizedszedők összeírásának köszönhetjük Csíkszentkirály első írásos említését az 1333-as pápai tizedjegyzékben. Itt a falu neve latinul Sancto Rege néven szerepel. A csíkszentkirályi egyházközség Alcsík egyik legrégebbi közössége. Ezt bizonyítja első anyakönyve 1696-ból, mely „Liber primus” bekezdéssel kezdődik. A jelenlegi templom előtti két templom létezését kútfők bizonyítják. A román stílusú templom átépítéséről nincs írásos feljegyzés, ellenben egyes beépített elemei cáfolhatatlan bizonyítékok meglétére. A templom régi harangja a 16. századból származik, feliratából csupán az évszám olvasható ki: 1562. A gótikus templomot 1759–1773 között átépítették, ekkor készült a templom kórusa is. A templom déli oldalához 1790-ben barokk előcsarnokot építettek. 1855-ben készült a szószék a „csík-szent-györgyi Bálint Kapitánné, ide való Bors Juliánna ő nagysága” nagylelkű adományából, 1870-ben pedig Háromszék-Kurta patakról származó kővel rakták le a templom padlózatát. A harangokat az első világháború idején elvitték, helyükbe csupán 1923-ban kerültek újak. „Hogy az új évszázad elejét, első évét maradandó emlék hirdesse e községben”, 1901-ben felépült Jézus Szent Szíve tiszteletére a templomi kápolna. 1930-ban előkerült a templom padlásteréből egy gótikus Mária-szobor, mely jelenleg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban található. A 2002-es javítások során a templom falának déli oldalán gótikus ablakkeretek bukkantak elő, valamint egy kisméretű, a falba beépített gótikus kőszobor. 2007 őszén ásatásokat végeztek a templom belsejében. Előkerült az Árpád-kori templom szentélyének fala, illetve a gótikus templom hajófalának egy része. A templom kertjében Csíkszentkirály szellemi nagyjainak sírhantjai és keresztjei találhatók. A falu temetőjében, Tiván található az Úr-kápolna. Építésének ideje ismeretlen, kiindulási pontként csupán egyetlen évszám szolgál: a kőajtókeretbe vésett 1528. Kutatható, hogy a jelenlegi Csíkszentkirály község tízese, Tiva, az 1100-as években külön faluként szerepelt-e, Poklondfalvának pedig, mely az 1500-as évek közepéig külön falurészként szerepelt, volt-e kápolnája. A templom egy egyházközség családjának közös otthona. Évszázadokon át tartó építése, fenntartása, bővítése e nagy család életstílusát, élni akarását mutatja.

Örökös szentségimádási nap: április 18.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 10,30 és 17, illetve 19 órakor. Hétköznap 7,30 és 17, ill. 19 órakor.
Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.