2014. június 28-án, szombaton Jakubinyi György érsek diakónussá szentelt hat akolitust a Gyulafehérvári Székesegyházban: a székelyudvarhelyi Benedek Róbert-Károlyt, a búzásbesenyői Lőrincz Barnabást, a csíkdelnei Obermájer Ervin-Istvánt, Portik Lukács Lóránd ferences testvért, a ditrói Simon Imrét és a lövétei Tódor Attilát.

Az áldozópapságra készülő növendékek az 5. szemináriumban eltöltött év után részesülnek a diakónusszentelésben. Ezzel átadva életüket Istennek elindulnak a Neki végleg elkötelezett élet útján. A szentmise keretében az evangélium után kezdődik a szentelés szertartása. Miután a Papnevelő Intézet rektora bemutatja a jelölteket a szentelő püspöknek, a főpásztor homíliában buzdítja őket és a jelenlevő híveket. Ezután a jelöltek leteszik ünnepélyesen ígéreteiket, vállalva e szolgálattal járó kötelezettségeket. Az igehirdetést, a rendszeres imát, az Egyház imáját, a zsolozsmát, valamint a papi nőtlenséget, azaz a cölibátust. Ezután pedig egyenként a főpásztor elé járulnak, összetett kezüket az ő kezébe helyezve engedelmességet ígérnek neki és utódainak.

A Mindenszentek litániája követi az eddigi előkészületeket, amely alatt a szentelendők leborulnak a földre, a jelenlevők pedig térdelve imádkoznak. A földre borulással mintegy kifejezik annak tudatát, hogy Isten milyen erejüket meghaladó szolgálatra hívta meg őket. Ugyanakkor ez a teljes önátadás kifejezője. Ezt követi a tulajdonképpeni szentelés: a kézrátétel és a felszentelő ima. Miután a jelöltek a főpásztor elé térdelnek, ő két kezét fejükre téve csendben imádkozik. A jelenlevő hívek is csendben imádkoznak értük, hálát adva az Úrnak, hogy nem hagyja aratását munkások nélkül, valamint kérik rájuk az Ő kegyelmét. Ezután a szentelő püspök elimádkozza a felszentelő imát.

A szentelést beöltözés követi, amikor az újonnan szenteltek beöltöznek a szerpapi öltözékbe, a keresztben viselt stólába és dalmatikába. Ezt követően átveszik a főpásztortól az evangéliumos könyvet, hiszen a diakónus egyik legfőbb feladata az evangélium hirdetése.

Végül a püspök és a jelenlevő diakónusok békecsókot váltanak az újonnan szenteltekkel, kifejezve köszöntésüket és befogadásukat a diakónusi közösségbe.

A szertartás befejeztével folytatódik a szentmise az eukarisztia liturgiájával.

A szentmise ünnepélyes áldással zárul, amelyet ünnepélyes kivonulás követ.

fotó: Ottóka Ottó

seminarium.ro

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)