A reformáció előtt a ferences apácák temploma volt. Losteiner szerint a ferencesek először a Szent Márton-templomban, majd a Szent Péter és Pál-templomban szolgáltak. A reformáció idején, 1530-ban kiűzték őket a városból. A ferencesek 1718-ban térhettek újra vissza, és megkapták a Szent János-templomot. Korábban, már 1688-tól jöttek ide ferencesek tábori papokként. 1951. augusztus 20-án éjjel 12 órakor Erdély minden ferences kolostorát megszállták az állambiztonság emberei, és a szerzeteseket elszállították Máriaradnára. Előzetesen már elvitték P. Lukács Mansvét atyát Brassóból, aki 1954-ben vagy 55-ben szabadult, Esztelneken halt meg 1958-ban. 1956-ban P. Hajdú Leándert visszaengedték Brassóba, ott is halt meg 1987. október 23-án.
Postacím:
500030 – Braşov, str. Sf. Ioan, nr. 7., jud. Braşov
Ellátó plébánia:
Örökös szentségimádási nap: június 10.
Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát.
Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.