A reformáció előtt is több jelentősebb szerzetesrend városa Torda. A reformáció következtében mind a plébániák, mind a kolostorok teljesen megszűntek. A 17. század elejétől a még kis létszámú Újtorda katolikus lakossága igényelte és biztosította a ferences szerzetesek letelepedését. Györff y Pál rendfőnöksége alatt 1735-ben a kolozsvári úton megvásárolták Gergelyffy Józseft ől és feleségétől, Kovács Zsuzsannától a Gyárfás-féle birtokot azzal a szándékkal, hogy oda templomot és kolostort építenek a ferencrendiek számára. 1733–37 között Szent László tiszteletére építettek templomot és kolostort az obszerváns ferenceseknek. Így a barátok 1752-ben a város ezen részében végleg letelepedtek. A környéken nagy volt a paphiány, ezért a barátok az aranyosszéki falvak hitéletét is igyekeztek ellátni. Ugyanakkor segítettek a katolikus felekezeti iskola lelki nevelésében is. 1951-ben a ferenceseket kényszermunkára hurcolták. Miután enyhült a helyzet, a börtönből kiszabadult Izidor atya haláláig, 1994-ig gondozta a templomot, utána a plébánia látta el. A kolostor épületét még mindig bérlők lakják. Az eddig felszabadult részben Caritas iroda és raktár, könyvtár, Német Fórum és cserkészet kapott otthont.
Postacím:
Turda
Ellátó plébánia:
Örökös szentségimádási nap: február 11.
Cikk
2025. szeptember 29-én, hétfőn, Szent Mihály főangyal ünnepén, főegyházmegyénk és székesegyházunk védőszentjének napján tartjuk a székesegyház búcsúját. A de. 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisére szeretettel hívom és várom Paptestvéreimet és híveimet.
Cikk
Jézus sokszor használja a mag képét tanításaiban, amikor Isten országáról beszél, kínszenvedésének előestéjén pedig önmagára alkalmazza, a búzaszemhez hasonlítja magát, melynek meg kell halnia, hogy termést hozzon (vö. Jn 12,24).
Cikk
Boldog, aki nem veszítette el a reményt (vö. Sir 14,2)