A templomot Hunyadi János építtette 1449-ben a marosszentimrei és nagyszebeni csata emlékére. Az építést Konrád brassói kőművesmester végezte a fogarasi Sárkánybirtok feléért. A templom belsejét barokk boltozat fedi. A keskeny, hosszú szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A sekrestyébe csúcsíves ajtó vezet. A helyiséget kettősen hornyolt bordájú csillagboltozat fedi, amelynek közepén az Agnus Deit ábrázoló zárókő jelenik meg. A sekrestyéből nyugat felé nyílik a Hunyadi-címeres zárókővel ellátott toronyaljban kialakított helyiség.
Az adatok várépítésről is tanúskodnak, amiből kitűnik, hogy egykor várfallal volt körülvéve a templom. Ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. Hunyadi obszerváns ferenceseket telepített az emeletes kolostorba. Falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki itt töltötte 1455 karácsonyát. Itt élt Judit nővér is, akinek részére Nyújtódi András székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordította az ószövetségi Judit könyvét. A ferencesek 1554-ig maradtak itt, amikor a reformáció következtében elhagyták a kolostort és a templomot. A törökök lerombolták a kolostort, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben minoritákat hozott a kolostorba. 1603-ban, Basta György idején, a templom a kolostorral együtt leégett. Apor István erdélyi kincstartó hozatta helyre, és a kolostort csak egy szinttel építtette vissza. Szintén Apor István 1701-ben, súlyos betegségéből való felgyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva, pálos szerzeteseket telepített a kolostorba. A templom középkori emléke egy feszület. A hagyomány szerint egy vallástalan ember a Marosban halászott, és ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta viszsza, de másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért és Tövis főterén kápolnát épített, amelyben elhelyezte a kihalászott keresztet. 1937-ben a kápolnát lebontották, hogy helyére görög katolikus templomot építsenek. Anyagát a plébánián helyezték el, a feszületet pedig a templomban.
1895-ben a megújított templom három kőoltárt kapott, amelyek ma is állnak. Ugyanebben az időben készült a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. A mellékoltárok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, Kirsch Aladár budapesti festőművész készítette őket. A 18. századból való a Boldogságos Szüzet ábrázoló régi oltárkép is. A Szent Antal-szobor Visky Károlyné adománya 1902-ből.
Postacím:
515900 – Teiuş, str. Iancu de Hunedoara, nr. 30., jud. Alba
Ellátó plébánia:
Cikk
Kedves Fiatalok!
Hozzátok intézett első üzenetem elején mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani nektek. Köszönöm az örömöt, amely sugárzott belőletek, amikor jubileumotok alkalmából eljöttetek Rómába, és köszönet illeti azokat a fiatalokat is, akik a világ minden tájáról imádságban csatlakoztak hozzánk.
Cikk
A Romániai Görögkatolikus Szinódus Claudiu-Lucian Pop kolozsvári püspököt választotta meg a Fogaras-Gyulafehérvári Görögkatolikus érsek-metropolita székébe.
A választást XIV. Leó pápa megerősítette.
Cikk
Idén is megszervezésre kerül a Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjainak hétvégéje.
A hétvége jó lehetőséget kínál azon középiskolás (IX-XII. osztályos) fiúk számára, akikben már megfogalmazódott a papi hivatás lehetősége.