Ezüstmisét és templombúcsút tartottak Kápolnásfaluban

Vasárnap, Szent Péter és Szent Pál ünnepén a templommal szemben felállított oltárnál adtak hálát a kápolnásfalviak és vendégeik a község szívéért, az istenházáért, és együtt imádkoztak ezüstmisés papjukkal, Major Sándorral felszentelésének 25. évfordulóján. Közreműködött az egyházközség kórusa, Bartos András vezényletével.

Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperesplébános felolvasta Jakubinyi György érseknek az alkalomra írt levelét, majd ezüstmisés paptestvérével évfolyamtársként is állt oltárhoz. Hallhattuk: nehéz korszakban vállalták a hivatást, 1989 előtt nem volt előnyös papnak lenni. Mégis vállalkoztak a lelkek és magyar népünk szolgálatára – írta a főpásztor. Köszönetét fejezte ki mindazért, amit a lelkek földi és örök boldogságáért tett a jubiláns. „A jövő azoké, akik hinni tudnak, a bátraké, nem a kislelkűeké. A jövő az egyházé, mert Jézus Krisztus él benne – mondta a főesperes. A szolgálat kegyelméhez még legalább 25 évet kívánt. Az ezüstmisés Major  Sándor a kettős ünnepen Istennek mondott köszönetet, amiért méltatlan szolgaként meghívta. Háláját fejezte ki mindazok iránt, akik mellette álltak és lelkileganyagilag segítették: családtagjai, barátai, segítőtársai, volt és jelenlegi hívei, elhunyt és élő nevelői. Nem kér egyebet, mint amit a Miatyánkból vett jelmondatában pappá szentelésekor kért: az Ő akarata szerint élni, és hogy teljesíthesse  feladatát. Az ünnep szónoka, Balázs Imre egykori varsági, ma zágoni plébános homíliájában kifejezte: minden hivatásnak története van: csoda és titok – Isten és a meghívott titka. Imádkozott az elhívottért és a mindenkori hivatásokért. A templom védőszentjeinek főünnepén arra kérte a kápolnásfalviakat: imádkozzanak a templom építőiért és az elhunyt paptestvérekért. A jubiláns a liturgia végén külön áldás kért édesanyjára, testvéreire, családjára, a rokonokra. Majd Mátyás Károlylyal ezüstmisés áldásban részesítették a búcsúsokat. A köszöntések rendjén Péter Róbert gondnok, Benedek László polgármester és a diákok mondták el ünnepi  gondolataikat.

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2014. július 2.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.