Bilibók György első ünnepélyes szentmiséjét vasárnap mutatta be a csíkszeredai Millenniumi templomban szülei és nagyszülei jelenlétében.

Ünnepelt a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia közössége

Először vált az ostya Krisztus testévé, a bor pedig Krisztus vérévé a csíkszeredai születésű Bilibók György kezében a vasárnap tartott primícián. „Számunkra ez a vasárnap olyan, mint a jeruzsálemi közösségnek a pünkösd napja. Itt születtél, itt részesültél a keresztség és a bérmálás szentségében, a teológiát is az egyházmegyében kezdted el, de Isten oda vezetett, ahol a leginkább szükség van rád” – fogalmazott köszöntőjében Darvas-Kozma József, a Szent Kereszt Plébánia esperese.

Beszédében arra bátorította az elsőmisés papot, hogy legyen az Úr Jézusnak mindig a barátja. Megítélése szerint az elsőmise egy isteni áldás a közösség számára. „Isten megáldott minket és tanítványt választott közölünk, akit  Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök egy héttel ezelőtt a papság rendjében részesített a szegedi dómban.”

A primíciás Darvas-Kozma József pápai káplánt kérte fel a szentbeszéd megtartására, aki a karaktert adó szentségekről, és a hivatás fontosságáról elmélkedett. Elmondta, az Úr Jézus tanítását és szentségeit bízta „Gyurikára”, akinek hivatását hitből és szeretetből fakadó engedelmesség fogja kísérni. „Arra törekedjél, hogy az Ige benned mindig megtestesüljön” – tanácsolta Darvas-Kozma.

Bilibók György a szegedi egyházmegyében fog szolgálatot teljesíteni

Bilibók György a szentmise végén köszönetét fejezte ki jelenlévő szüleinek, nagyszüleinek, rokonainak, ismerőseinek, és az egyházközösség minden tagjának, hogy örömében osztoztak és részt vettek az ünnepi szentmisén. Megjegyezte: a primícia az nem egy temetés, nem egy gyászünnep, hanem az örömről kell szóljon. „Teljetek el örömmel és vidámsággal a Szentlélekben” – kérte Isten bőkezű áldását szüleire, nagyszüleire és a paptestvérekre, majd a jelenlevő híveket részesítette primíciás áldásban.

Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2014.06.22.

 

 

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.